Agrárkönyvtári Hírvilág, 2014. XXI. évfolyam 4. szám                   

Könyvtárszakmai kitekintő

 

A digitális megosztottság komparatív analízise

 

 

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának Könyvtár- és Információtudományi Intézete 2012. december 28-án indította el a Jól-lét az információs társadalomban című kétéves projektjét, melyet az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközponttal együttműködve TÁMOP forrásból valósított meg. A kutatásnak több célja volt. Vizsgálták, hogy az információs társadalom terjedésével és mélyülésével együtt járó problémákra kitermelhetők-e megoldások és válaszok. A kutatás során modellezték az információs társadalom reakcióit, és próbálták bemutatni az ezekre adható válasz-innovációkat. Szintén cél volt, hogy a kutatás a PTE kutatói kapacitásának folytonos újratermelődését és egy a PTE-n létrejövő Informatika és Számítástudományi Doktori Iskola akkreditálását elősegítse. A célok megvalósítása érdekében a PTE Könyvtár és Információtudományi Intézete portált hozott létre, amelyen elérhetők az információs műveltséggel, digitális írástudással kapcsolatos hazai és külföldi információk, tananyagok, módszertani segédletek, e-learning felületek. Ezzel platformot szeretnénk teremteni a hazai fejlesztőknek a koncepcióhoz illeszkedő informatikai fejlesztések kipróbálására és terjesztésére, interaktív közös munkára, párbeszédre.[i]  Emellett publikációk készültek, és a projektben részt vevők hazai és külföldi előadásokat is tartottak. A projekt utolsó eseményére, egy workshopra 2014. december 10-én, Budapesten a Lurdy Ház egyik előadótermében került sor. Mindezeket Egervári Dórától, a PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének tanársegédjétől, az esemény moderátorától hallottuk. Elmondta még, hogy a projekt során 2600 fő töltötte ki információs műveltséggel foglalkozó kérdőívüket. A kérdőív az első ilyen témájú magyarországi kutatás. Ezután dr. Nemeskéri Zsolt a PTE FEEK dékánja üdvözölte a résztvevőket.

            Dr. Varga Katalin, a PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézet intézetigazgatója tartotta az első előadást A digitális bennszülöttek és az információs műveltség. A nemzetközi felmérések tapasztalatai címmel. Előadása elején Alvin Toffler amerikai jövőkutatóra hivatkozott, aki szerint a XXI. században nem az az analfabéta, aki nem tud írni és olvasni, hanem, aki nem tud tanulni, szelektálni és újratanulni. Az információs társadalomban a túlélés záloga az információs műveltség, amivel az rendelkezik, aki megtanult tanulni. A fenntartható fejlődés két pillére az információhoz való jog és az állampolgári kompetencia az információ felelős és hatékony előállítására, megértésére, használatára és megosztására. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az embereknek információ kell, pedig lehet, hogy inkább oktatás. Az információs társadalom három nagy eleme a tartalom, a tudás és a technológia. Az előadó bemutatta az információs műveltség modelljét, melynek elemei: az információs igény felismerése, az információ ismerete, az információforrások ismerete, az információkeresési készségek, az értékelés, válogatás, az információ hasznosítása és végül az új információ létrehozása. Fontos észben tartani, hogy az információs műveltség nem csak digitális műveltség, hanem egy halmaz, melyben a keresési és tanulási készségek, a tudományos írásmód, a kritikai analízis egyaránt megtalálhatók, és ezek együtt adják a kritikai gondolkodásmódot és értékelést.

            A bevezető gondolatok és a fogalommeghatározások után az előadó különböző felméréseket ismertetett. Egy angol felmérés szerint az internetet használók az internetet megbízhatóbbnak és pontosabbnak ítélték, mint a rádiót, tévét és az újságokat. A fiatalok heti 10-15 órát interneteznek, több mint felük mindenféle felügyelet nélkül. A 12-15 évesek mintegy negyede nagyobb biztonságban érzi magát a neten, mint a való világban. Szintén negyedük semmilyen ellenőrzést nem végez egy weblap meglátogatásánál és 31%-uk vakon megbízik abban, amit a kereső találatként kihozott. A fiatalok szeretik, ha természetes nyelven fejezhetik ki magukat, ezért kulcsszavak megtalálására nem fordítanak elég energiát. A digitális bennszülöttek információkeresési stratégiája széles, de nem elég mély. Rövid az az idő, amíg elektronikus forrásokat hajlandóak vagyunk olvasni. A források ellenőrzése is másodpercek alatt történik. Sokan kinyomtatják a talált információkat, de nem tudni mennyit olvasnak el ezekből. Két, a 2010-es években lezajlott amerikai felmérés válaszadói szerint az időhiány, a túl sok információ és a megfelelő információ megtalálása okozza a kutatás legnagyobb nehézségét. A válaszadók 80%-ának nehézséget okoz belekezdeni egy kutatásba. A hallgatók számára a web a legmegbízhatóbb információforrás, és ezt követik a könyvtári adatbázisok. A hallgatókra a rutinszerű, bevált sémákon alapuló keresés jellemző. Az oktatók többsége – a technikai fejlődés ellenére – hagyományos dolgozatokat vár el.

            Ezután a felsőoktatási hallgatóktól, a munkavállalóktól és a könyvtárosoktól elvárható információs műveltségről esett szó. Az elsővel kapcsolatban az előadó elmondta, hogy az információs műveltség elengedhetetlen a felsőoktatásban felmerülő feladatok teljesítéséhez és ahhoz, hogy később az ember diplomás munkaköröket is be tudjon tölteni. A hallgatóknál alapvető elvárás az önálló kutatómunka. A hallgatók számára a legtöbb kutatás a weben indul és ott is fejeződik be. Legnagyobb kihívás az információk értékelése és válogatása, viszont nem probléma az információk prezentálása. A hallgatók szakmaspecifikus információs műveltségének fejlesztése létfontosságú. A munkavállalók információs műveltsége abban tér el a hallgatókétól, hogy az emberek a legfontosabb információforrások. Fontosak az informális kapcsolatok, a csapatmunka. Itt már nem jellemző a könyvtárhasználat. Hangsúlyos az információ kontextusba helyezése, azonnali tudássá alakítása. Kérdés, hogy ki készítsen fel a munkára? A felsőoktatás vagy a munkáltató? A könyvtárosokról el lehet mondani, hogy maga a gyűjtemény az elsődleges út az információs műveltség megszerzéséhez. A könyvtárak hozzáértő információkeresése csak akkor tud megvalósulni, ha megbízható, pontos, könnyen és gyorsan használható katalógusok és adatbázisok állnak rendelkezésre. Csak akkor nyerhetünk a Google-lal szemben, ha valóban minőségi szolgáltatást nyújtunk.

            Az elmondottak alapján helyzetfelmérésre van szükség Magyarországon, indikátorokat kell meghatározni az információs műveltség koncepciójának politikai beágyazására, majd nemzeti média- és információs műveltségstratégiát kell kidolgozni. További kérdés: hogyan építhető be a köz- és felsőoktatásba az információs műveltség követelményrendszere, milyen indikátorok lennének alkalmasak a lakosság információs műveltségi szintjének mérésére, és ebben az egészben mi a könyvtárak feladata?

 

Dr. Varga Katalin és Egervári Dóra

Dr. Sipos Anna Magdolna

 

            Dr. Sipos Anna Magdolna, a PTE FEEK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének óraadó oktatója következett A másodlagos digitális megosztottság hazai jellemzői az empirikus kutatások tükrében címmel. Az elsődleges és másodlagos digitális megosztottság fogalmának meghatározásával kezdte mondandóját. Az elsődleges megosztottság azt mutatja, ki fér hozzá az informatikai eszközökhöz. 2001 és 2014 között a 100 főre jutó internethasználók száma világszerte 10-ről 40-re nőtt. Európában ma 100 lakosra 75 internethasználó jut. (Fekete-Afrikában 19.) A másodlagos megosztottság azt mutatja ki, milyen a használat minősége. Itt fontos a technikai apparátus (számítógépek, szoftverek, hálózat), az autonóm használat (korlátozva van-e a net), az egyéni képességek és készségek, a társadalmi támogatás (mennyire segítik mások a használót) és a felhasználási cél.

            Ezután következett a kutatás bemutatása, amelyet Egervári Dóra a bevezetőben említett. 2014 tavaszán egy 65 kérdésből álló online kérdőívet bocsátottak közre, melyet 2599 fő töltött ki. Nem reprezentatív a felmérés, de a nagy minta miatt mindenképp jelentős. A kitöltők 2/3-a a felsőoktatásban tanul, 1/3-a diplomás munkavállaló volt.

            Sipos Anna Magdolna elsőként a technikai apparátust, a használat jellemzőit és az információszerzési szokásokat ismertette. A válaszadók 29%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, 25%-uk laptoppal és 22%-uk okostelefonnal. Tabletje és e-book olvasója jelenleg csak 5 és 3%-nak van. 30,9%-uk a munkája során folyamatosan, 52,7%-uk naponta többször, 13,4%-uk naponta egyszer számítógépezik. Mindössze 3%, aki nem naponta számítógépezik. A böngészők könyvjelzőivel kapcsolatban is volt kérdés. A diákok közül legtöbben (84,1%) tanulás, munka, kutatás kategóriájú könyvjelzőket használtak, utána a közösségi oldalak (71,6%), majd a kapcsolattartás (70,8%) könyvjelzői következtek. Munkavállalóknál a kapcsolattartás (75,1%), a közösségi oldalak (64,7%) és a tanulás, munka, kutatás (61,4%) volt a sorrend. Legkevésbé az állami, hatósági oldalak (12,2, illetve 26,4%) vannak bekönyvjelzőzve. Legkevésbé a könyvtár szolgál köznapi információk beszerzésére (18,5, illetve 12,9%) Viszont az internet általános keresői (77,2%), a szakirodalmi adatbázisok (68,1%) és a könyvtár (61,6%) szolgáltatják leginkább a munkához, tanuláshoz szükséges információkat a diákoknak. Munkavállalóknál az első kettő ugyanaz (77,9%, 59,5%) harmadik helyen a kollégák (47,9%) állnak. Hallgatók és nem hallgatók közt egyaránt a napi 1-2,5 órát információszerzéssel töltők vannak legtöbben. A diákok 55,8, a munkavállalók 41,9%-a kevesebb mint 1000 Ft-ot költ információszerzésre havonta. A milyen céllal használja a netet? kérdésre hallgatóknál a tanulás, munka, kutatás, a kapcsolattartás és a közösségi fórumok mind 80% felett szerepeltek. Munkavállalóknál a közösségi fórumok helyett a köznapi információk szerepeltek 80%-kal.

            Az ismertetés második részében az információs műveltségről esett szó. Ennek értékei közt kevésbé jók is voltak. A válaszadók háromnegyede keresése során nem használ operátorokat, helyre, nyelvre, időre is csak 61-62%-uk szűkít. Speciális beállításokat a válaszadók 83-84%-a használ, a találati halmazt 79%-uk elemzi. A találat megfelelőségét a válaszadók 81, illetve 75%-a beleolvasással dönti el. Tárgyszavakra csak 41-43% hagyatkozik. A válaszadóknak mindössze 6,5, illetve 8,3%-a az, aki soha nem elégszik meg a keresők első oldalán található információkkal. A válaszadók az 5-fokú skálán 1 ponttal magasabbra értékelték a könyvtári adatbázisokat, mint a Google-t. Az előadó az empirikus adatok alapján azt a következtetést vonta le: nincs lényeges különbség a digitális bennszülöttek és bevándorlók információs műveltségében. Mindkettő gyengének nevezhető, és autodidakta módon vagy másoktól való tanulás útján megszerzett. Végül még mutatott egy diát, amely szerint a válaszadók a felsőoktatásban információs kompetenciákat fejlesztő kurzussal 53,6%-ban igen és 46,4%-ban nem találkoztak.

            Tóth Beáta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárságának munkatársa A digitális kompetencia fejlesztése a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia tükrében címmel tartott előadást. Először az államtitkárságot és annak három főosztályát mutatta be. Olyan témákkal foglalkoznak, mint digitális jártasság, digitális gazdaság, szélessáv-fejlesztés, IT kontrolling, audiovizuális média, űripar, valamint informatikai szabályozás és hírközlés-szabályozás. Munkájuk fontos, hiszen az IKT- szektor a magyar GDP 12%-át adja. Eközben a magyar lakosság 42%-a digitálisan analfabéta. Cél ennek az aránynak a csökkentése, már csak azért is, mert a digitális írástudás 1%-os növekedése a GDP 0,123%-os növekedését eredményezi, ami tartósan beépül a magyar GDP-be. Az előadó bemutatta a digitális kompetenciák fejlesztését célzó eddig elért eredményeket, mint az eMagyarország hálózatot, melynek 1600 pontjából 1375 ötezer fő alatti településen működik, és 50-60 ezer ember fordul meg a pontokon hetente. Szó esett a TÁMOP-pályázatokról is, majd bemutatta a Miskolc és agglomerációja digitális közösség programot. Ennek során 2,5 milliárd Ft értékben összesen 17 000 laptopot vásároltak, és kedvezményes áron (975 Ft) internetet biztosítottak magánszemélyek és közintézmények számára. Emellett 2 milliárd Ft forrásból egyéb informatikai fejlesztéseket is megvalósítottak. Az informatikai képzéseken térítésmentesen lehetett részt venni.

            A jövő a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, amely 4 pillérből áll. A digitális infrastruktúra keretében 2018-ra minden magyar településre 30 Mbpst szélessávot kell elvinni. Fontos, hogy teljesen kiépüljön a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, és a mobil szélessávú lefedettség 95%-ra nőjön. A digitális állam keretében 2016-ra egységes kormányzati IT hátteret kell teremteni, és az elektronikus közigazgatás fejlesztése terén el kell érni az EU átlagot. A digitális gazdaság terén 2020-ig meg kell duplázni a felsőoktatásból kikerülő informatikusok számát. Ugyanaddig el kell érni, hogy a KKV-k egyharmada online vásároljon vagy értékesítsen. Digitális kompetenciák terén is vannak tervek. 2020-ra a digitális írástudatlanok arányát 30% alá akarják csökkenteni. Az internettel rendelkező vállalkozások számát 80%-ra növelnék. Növelnék a hátrányos helyzetűek internethasználatát, valamint fejleszteni kell a közszféra dolgozóinak digitális kompetenciáját.

Létezik a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program is, amelynek fő célkitűzései: a digitális írástudás fejlesztése, esélyegyenlőség és javuló életminőség biztosítása, e-közigazgatás, e-szolgáltatások az állampolgárok és a vállalkozások számára, valamint a szociális és gazdasági fejlődés biztosítása. A DNFP keretében felnőttképzési program indulna a digitális kompetenciák fejlesztésére és a digitális szakadék csökkentésére. Emellett fejlesztenék az eMagyarország Pontok infrastruktúráját, bővítenék a szolgáltatásaikat, növelnék a hozzáférési pontok számát és továbbképeznék az eTanácsadókat.

            Habók Lillának, az ELTE PPK doktoranduszának A digitális állampolgárság a tanulók, a tanárok és a nem tanár felnőttek szemszögéből című előadását hallgathattuk meg ezután. Az ELTE PPK Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoportja szerint a digitális kompetenciák közé a hozzáférés, az eszközhasználat, a kommunikáció, a tartalomszervezés, az értékteremtés és a produktivitás tartozik. A kutatócsoport digitális állampolgárság modellje a kommunikáció és eszközhasználat, a tevékenység és viselkedés, valamint az értékteremtés és produktivitás jellemzőit vizsgálta. 2013-ban egy 1-2 hétig elérhető online kérdőívet bocsátottak ki, amelyet 2130 fő töltött ki. A kérdőív négy részből állt. A háttérkérdőívet 167-en töltötték ki. Többségük alkalmazott, majdnem felük budapesti lakos. Legtöbb kitöltő 25-27 éves, kétharmaduk nő, háromnegyedük diplomás és 87%-uk naponta internetezik. A válaszadók döntő többsége nyitottnak tartja magát az új kommunikációs technológiákra. Érdekes módon a tanárok nem értenek egyet az interneten történő tartalommegosztással, míg a nem tanár felnőttek helyesnek tartják ezt. A tanulók még nem látják, de a felnőttek szerint a társadalmi helyzet nagymértékben meghatározza az internethez való hozzáférést. A támogató légkört a diákok kevésbé tartották fontosnak, mint a felnőttek. A többség nem gondolkodik arról, mennyire használja ki az internet adta lehetőségeket. Az internetes énmegjelenítésre egyaránt 45% körül érkeztek helyeslő igen, és aggódó nem válaszok.

Molnár Szilárd, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértője nyitotta a délutáni előadások sorát A társadalmi befogadás javítása IKT-eszközök segítségével címmel. A technológiatörténelmet tanulmányozva elmondható, hogy a technológiai váltások egyre gyorsabb ciklusokban zajlanak. Több évtizedig tartott, amíg 50 millió telefonkészüléket eladtak, ma az iPhone-ból ugyanennyi fél év alatt fogy el. Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak. Az új szakmák 80-90%-a az IKT szektorhoz kötött, az eltűnő szakmák mind nélkülözik az IKT készségeket. A versenyképességet alapvetően befolyásolja az információs társadalom integrációs képessége. A hordozható eszközök az előadó szerint felhasználó és felhasználó között nagyobb megosztottságot okoznak, mint ami felhasználó és nem felhasználó között lehetséges.

Hozzáférési, használati és minőségi megosztottság létezik. A magyar háztartások 35%-ában nincs PC, 29%-ukban nincs szélessávú internet. A felnőtt lakosság 50%-a nem használ PC-t, 74%-a a munkahelyén nem használ internetet (24%-uk sose használt internetet). Az internetezők 50%-a nem használ e-közigazgatást, 62-64%-a nem használ online bankot, nem vásárol online módon. Az előadó 5 tétele:

1.      A digitális megosztottság a társadalmi megosztottságot is erősíti;

2.      A megosztottság dinamikusan változó jelenség, de egyre szorosabban összefügg a társadalmi hátrányokkal;

3.      A megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése;

4.      A digitális megosztottság nem szűnik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének elérésével sem;

5.      A megosztottság csökkentése érdekében fontos a politikai döntéshozók és a véleményformálók szerepvállalása.

A megosztottságok csökkentésére Molnár Szilárd különféle javaslatokat tett. A hozzáférési megosztottság csökkentéséhez mindenütt elérhető wi-fi hálózatra és rászorultsági alapú eszközjuttatásra van szükség. A használati megosztottság ellen társadalmi közvetítők (IT-tanácsadó, falugazdász, könyvtáros, védőnő, postás) bevonásával és helyi szintű tudatosítással lehet küzdeni. Míg a minőségi megosztottság csökkentéséhez felhasználó-központú e-közigazgatás, élethez igazodó – akár kötelező – online szolgáltatások és e-demokrácia szükséges.

Eszenyiné dr. Borbély Mária, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának adjunktusa Az iskolai végzettség és a digitális kompetenciaszint összefüggései. A pályakezdő diplomások internethasználata címmel a számítógépes és internetes jártasság alakulásának trendjeiről, a jártasságok és a végzettség összefüggéseiről, a pályakezdő diplomások generációs jellemzőiről, a fiatal diplomások internethasználatának kiterjedtségéről, gyakoriságáról, helyéről és eszközeiről, valamint az élethelyzethez kapcsolódó aktív internetes alkalmazásokról beszélt.

2012-ben a magyar lakosság 33%-ának magas, 25%-ának közepes, 13%-ának alacsony volt a számítógépes jártassága. (EU-vizsgálat szerint a tagállami válaszadók 25%-ának jártassága nevezhető magasnak.) Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál magasabb a számítógépes jártassága. Minél idősebb és alacsonyabb végzettségű a válaszadó, annál alacsonyabb szinten áll ezen a téren. Az internetes jártasság mind az EU-ban, mind Magyarországon leginkább közepesnek nevezhető. A 2010-es helyzethez képest 2013-ra a közepes jártasság aránya az EU-ban nőtt, míg nálunk stagnált. A diplomásoknál is közepes az internetes jártasság, de köztük magasabb az arány (51%). A napi szinten internetezők között több a férfi mint a nő.

            A frissdiplomások az úgynevezett Y generációba tartoznak. A következő értékeket követik: optimizmus, magabiztosság, önbecsülés, egyediség, média- és szórakoztatóipari túlterheltség, aktív hálózati tevékenység, erkölcsösség, felelős állampolgárság, teljesítményre törekvés, technológiai érzék stb. 2013-ban a magyar 20-24 éves fiatal diplomások összesen 83%-ának volt közepes vagy magas internetes jártassága. Ez az érték alig tér el az EU átlagától, a fiatal generáció internethasználat terén felzárkózott az unióhoz. Az internethasználat helye internetkávézóktól az otthonon és a munkahelyen át oktatási intézményekig és a nyilvános könyvtárakig terjed. A frissdiplomások 96%-a otthonról is használja a világhálót. A pályakezdő diplomásoknak csak 48%-a rendelkezik munkahelyi hozzáféréssel. Minél magasabb beosztású valaki, annál könnyebben fér hozzá a nethez. Azokon a munkahelyeken, ahol az internet használata korlátozva van, a frissdiplomások elfogadják a korlátokat. Napjainkban nincs olyan EU-tagállam, ahol a frissdiplomások csak a munkahelyet neveznék meg internetezési helyszínként, 44%-uk használja oktatási intézményben (mesterképzés). A teljes lakosságnak csak kis hányada netezik nyilvános könyvtárból. A frissdiplomások között magasabb ez az érték, de nem éri el az egyharmados arányt. (Portugália 31%, Magyarország, Bulgária, Szlovákia 20%.) Az internethasználók harmada hordozható eszközzel csatlakozik a nethez, ez az arány a frissen végzettek közt már 52%. A tabletek kezdenek népszerűbbé válni, mint a laptopok, notebookok. A fiatal diplomások legnépszerűbb internetezési tevékenységei az e-mailezés, a közösségi hálókon való részvétel, posztolás. Ez a netezők 80-90%-ára jellemző. Az áruról, szolgáltatásról szóló információkeresés, a wikik használata és az online hírfogyasztás is 70-80% között van. Legkevésbé az online konzultáción, szavazáson való részvétel, a weboldal, blog készítése, a hálózati játékokban való részvétel és az állampolgári, politikai vélemény nyilvánítása népszerű a diplomás fiatalok körében. Az EU 16-29 éves válaszadóinak kétharmada szerint elegendő IKT ismeretük van ahhoz, hogy egy éven belül munkát váltsanak. Ez az arány Magyarországon is hasonló, Hollandiában 92%. A 16-29 éves válaszadók 90%-a szerint (EU-átlag) elegendő az IKT ismeretük, ahhoz, hogy barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel kommunikáljanak, Magyarországon 92%, Svédországban 99%.

Nyírő Gizella, a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola könyvtárostanára A könyvtárismeret és könyvtárhasználati órák a NAT és a helyi tantervek tükrében címmel tartott előadásában először az iskoláját mutatta be, amely 1976 óta létezik, a tanulók 61%-a általános iskolás, 39%-a gimnazista. A könyvtárhasználatot a NAT és az iskola tanterve szabályozza. A NAT szerint a könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, ezért a használat oktatása össztantárgyi feladat. A helyi tanterv határozza meg, hogy melyik évben melyik tantárgynál hány könyvtárhasználati órára van szükség. Az általános ismertető után – sok képpel illusztrálva – arról beszélt az előadó, hogyan lehet a különféle órákon a különféle osztályokba járóknak könyvtárismereti órákat tartani.

 

Eszenyiné dr. Borbély Mária

Bánki Zsolt István

Horváth Zoltán

 

Ezután két közgyűjteménytípus képviselője állhatott a mikrofonhoz. Elsőként Bánki Zsolt István, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője A digitális múzeum felépítése és a digitális kulturális örökségi tartalmak újrahasznosítása című előadását hallgattuk meg. A könyvtár, mint intézménytípus több mint 2000 éves, ezzel szemben a múzeum, mint intézmény kb. 200 éves. Feladata a gyűjtés, a feltárás, a megőrzés és a bemutatás. A múzeumi informatikai rendszer a következőkből áll: integrált múzeumi gyűjteménykezelő rendszer, digitális tartalomszolgáltatás, múzeumok a weben, valamint a kiállítások informatikai támogatása. A hazai muzeológusok régebben kevésbé becsülték meg az informatikát, mint manapság. Digitális kulturális örökséget (DCH) a GLAM-szektor (Gallery, Library, Archive, Museum) hoz létre. A szektor alapfeladatai közé tartozik a digital born és az analóg források digitalizálása. Technológiai feladat a hosszú távú megőrzés megfelelő minőségben és a szolgáltatás. A digitális kulturális örökséggel kapcsolatban fogyasztói, felhasználói elvárások is megfogalmazódnak. Ahhoz, hogy ezeket megértsük, tudni kell, hogy a digitális kultúra fogyasztói leginkább a Z és az Y generációból kerülnek ki. A generációkat olvasási és kultúrafogyasztási paradigmaváltás jellemzi. Fontos számukra az eredetiség aurája és a figyelemért folytatott küzdelem. Új szerkezete van a nyilvánosságnak, melyben bizonytalan az elvárható tudás. A szórakoztatás technikai médiumai vizuális konkurenciát jelentenek. Az új médiumok hagyományos kezelése elégtelen, más szemléletre van szükség, új szolgáltatásokat kell létrehozni. A kultúraközvetítésben paradigmaváltás szükséges. Bemutatás helyett gondolat- és üzenetközvetítésre, műtárgy központú helyett élményalapú kiállításra, tárgy helyett témára van igény. Az új paradigma az ismeretközvetítést dinamikus folyamatnak fogja fel, amelyben a visszacsatolásnak is fontos a szerepe. Kulcsfogalom az interaktivitás. A kommunikációs paradigmaváltás nem jelent tudományos és funkcionális paradigmaváltást. Az informatikai fejlődés lehetővé teszi a kilépést a virtuális térbe az intézmény falai közül (virtuális kiállítások szervezése, virtuális közösségek szervezése, kihasználása). A DCH újrahasznosításánál fontos a kulturális turizmus, és aggregált, központi szolgáltatásokat kell létrehozni. Végül pedig a digitális örökség hasznosításához a mobiltechnológia lehetőségeit is ki lehet használni.

            Nagy Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető-helyettese következett, A levéltári kutatás lehetséges új útjai az e-levéltár projekt kapcsán címmel. A projekt célja, hogy a köziratképző szervek maradandó értékű elektronikus iratainak kezelésére kialakítson egy elektronikus iratok hosszú távú megőrzését célzó feltételrendszert. További cél, hogy az e-levéltári szolgáltatások a közigazgatás hatékony partnerei legyenek, széles körben elérhetővé váljanak, ezzel is növelve az esélyegyenlőséget és hozzájárulva a tudás alapú társadalom kiépítéséhez. Levéltári kutatók jelenleg a Kutinfót használják, ezt az e-levéltár projektben a Scope fogja felváltani, amely egységes rendszerben kezeli majd az iratanyag- nyilvántartást és a hozzá kapcsolódó irat- és másolatkéréseket. Elektronikusan beadott kérőlapokat is tud fogadni, így a papír alapú nyilvántartások elhagyhatók lesznek. A projekt a ScopeArchiv, a ScopeQuery, a Safety Deposit Box (SDB) és az Elektronikus Levéltári Portál felhasználásával valósult meg. Az elsőt a belső levéltári munka ellátására, a másodikat a felhasználók számára alakították ki. Az SDB szintén a belső munkát, az ELP a kutatókat segíti. A ScopeArchiv hagyományos, az SDB elektronikus iratokra van kifejlesztve. A hagyományos levéltári kutatás és az e-levéltárban folyó kutatás lépései ugyanazok, csak az ELP és a ScopeQuery az, amit az e-levéltárban használni fog a kutató.

Jelenleg a levéltári kutatásról törvény mondja ki az ingyenességet. Kérdés, hogy a többletbefektetés miatt kérjenek-e a kutatóktól pénzt. Szintén kérdés, hogy a személyes adatokra jelenleg vonatkozó 30-60-90-es szabályt, és azt, hogy a levéltári iratok ne legyenek jogosulatlanul kezelve, az elektronikus dokumentumoknál hogyan tudják majd biztosítani. Ugyanakkor fontos, hogy kitáguljon a kutatói tér. A kutatótermi kutatás mellett kell, hogy működjön az online is. Ennek három változata lehet: részben online, részben hagyományos kutatás levéltári regisztráció után, online kutatás regisztráció után, online kutatás regisztráció nélkül. Elsőnél az ELP-t és a ScopeQuery-t, másodiknál az ELP-t és az SDB-t, harmadiknál az ELP-t és nyilvános adatbázisokat használna a kutató.

            Az utolsó előadást Horváth Zoltán, a VSL Kft. igazgatója tartotta Tapasztalatok, ötletek, javaslatok a felméréskészítés folyamatához az EvaSys-t forgalmazó szemszögéből címmel. Előadásában a Sipos Anna Magdolna által emlegetett felmérés elkészítéséről beszélt, és annak tanulságairól. A VSL nemzetközi cég, amely világszerte kb. 1000 egyetemmel áll kapcsolatban. Magyarországon állami (DE, PTE, SZTE, NyME, SOTE, Óbudai Egyetem, Károly Róbert Főiskola stb.) és magán-felsőoktatással (Gábor Dénes Főiskola, Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola) és az Educatio Kft-vel egyaránt kapcsolatban áll. Felméréseikre az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő szoftverrendszert használják, amely papír- és onlinealapú felméréseket is képes készíteni.

            A felmérés marketingjéről szólva elmondta, hogy a felhívást több helyen kitették az egyetem területén, és felkerült a honlapra is. A kitöltők sorsoláson vehettek részt, okostelefont, illetve fesztiválbelépőt lehetett nyerni. A válaszadók 88%-a részt akart venni a sorsolásban.

            A felmérésre 26 nap alatt került sor. Szerették volna elérni a 2600 kitöltési számot, de eggyel alatta maradtak. A lányok voltak az aktívabbak (1842 fő).    

Ezzel az érdekes előadásokkal teli rendezvény véget ért. Reméljük, az újdonságok idővel köztudatba kerülnek, és tervezésnél fel lehet majd használni őket.

 

Horváth Tamás

 


[i] Idézet a http://informaciosmuveltseg.pte.hu/?page_id=467 oldalról. A hivatkozott portál a http://informaciosmuveltseg.pte.hu/ címen található. A portálon megtalálhatók a kétéves kutatómunka során megtartott előadások összefoglalói, a megszületett publikációk címei, és linkgyűjteménnyel is rendelkezésre áll. A december 10-ei rendezvény előadásainak diái is megtalálhatók itt.