Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1997.

Az irányelv kiegészítésre került a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2000. április elsejével közzétett módosítással.

Általános előírások
Fogalommeghatározások
Búzaőrlemények MÉ 2-61/1
Rozsőrlemények MÉ 2-61/2
Hántolt rizs MÉ 2-61/3
Kukoricaőrlemények MÉ 2-61/4
Hántolt borsó MÉ 2-61/5
 

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A termékek körének meghatározása

Az irányelv tárgya:

2. Csomagolás

Csomagolási módok:

- kisegységű fogyasztói csomagolás (a tömegsorokat a MÉ 1-1-75/106 számú előírás szabályozza);

- gyűjtőcsomagolás, nettó tömege legfeljebb 20 kg;

- zsákos kiszerelés, nettó tömege legfeljebb 50 kg.

3. A csomagolt termékek tömegtűrése

A kisegységű csomagok tömegtűrését és nettó tömegének ellenőrzési módszereit az MÉ 1-1-76/211 számú előírás szabályozza.

Zsákos csomagolás esetén egy-egy csomagolási egység tömege ą 0,5%-kal térhet el a névleges tömegtől, de 30 csomagolási egység tömege feleljen meg a névleges tömegnek.

A -0,5%-nál nagyobb tömegű eltérés csak a természetes nedvességvesztés arányában van megengedve.

4. Tárolás

A gyűjtőcsomagokban vagy a zsákokban lévő malomipari termékeket szellőzést biztosító alátéteken -raklapokon - általában máglyázva tárolják.

A gyűjtőcsomagok és a zsákok elhelyezésére használatos alátétek a padozattól legalább 10 cm magasságban és a faltól legalább 30 cm távolságban legyenek.

A máglyákban legfeljebb 7 zsák rakható egymásra.

A tároló helyiség tiszta, szag- és kártevőmentes, száraz, szellős és hűvös legyen.

A liszteket ömlesztve lisztsilókban tárolják.

5. Szállítás

A zsákban, a gyűjtőcsomagban, a raklapon lévő vagy az ömlesztett malomipari termékek szállítására csak olyan tiszta, fedett vagy lefedhető járművek, vagy eszközök használhatók, amelyek a szállítás időtartama alatt védik a terméket a szennyeződéstől és a megázástól.

6. Élelmezés-egészségügyi követelmények

A mindenkor érvényben lévő előírások szerint.

7. Jelölés

Az irányelv jelölési előírásainak nem megfelelő csomagolóanyagot a közzétételt követő 2 évig szabad felhasználni.
 

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Acélosság (üvegesség): egyes gabonafélék endospermiumának szilárdságával, összetételével, szerkezeti felépítésével összefüggő minőségi jellemző; acélos az olyan telt búzaszem, amelyben a sikérképző fehérjék a keményítőszemcséket és az endospermium többi alkotórészét szorosan összefogják és a szem felületének több, mint háromnegyed része átvágáskor üveges, illetve átvilágításkor áttetsző.

Megjegyzés:

A durum búza akkor üveges, ha átvilágításkor egyöntetűen átlátszó, vagy átvágott felülete fénylő, üvegszerű, a legkisebb lisztszemcse előfordulása nélkül.

Amilolites állapot: a vizsgálandó minta amilázaktivitásától és a szubsztrátumként jelen lévő keményítő tulajdonságaitól függő komplex jellemző.

Amilográf: a liszt-víz szuszpenzió viszkozitásának változását növekvő hőmérséklet mellett regisztráló műszer.

Megjegyzés:

Az amilográf által készített diagram az amilolites állapotról ad tájékoztatást.

Anyarozs (bábafog, varjúköröm, Claviceps purpurea): a tömlősgombák osztályához tartozó, elsősorban rozson élő gombafaj, illetve a gomba áttelelő alakja, szkleróciuma.

Megjegyzés:

A szklerócium 1-3 cm hosszú, lilásvörös színű, görbült képződmény, amely a kalászban a szem helyén keletkezik. Már kis mennyiségben, 0,2 tömegszázalék felett mérgezést okoz. Gyógyászati alapanyag.

Apró törmelék: a meghatározott méretek közötti törmelék szemek.

Barna rizs: a héjától megfosztott, ezüsthártyában lévő egészszemű rizs (Cargo).

Csiszolt szem: az a rizsszem, amelynek ezüsthártyáját eltávolították.

Csökkent értékű magvak: azok a magvak, amelyek az adott termények esetében élelmezési, takarmányozási vagy ipari célra korlátozottan használhatók fel.

Darabos törmelék: az előírásokban meghatározott lyukméretű rostán fennmaradó, fél vagy annál kisebb mag.

Előhántolt rizs (cargo): a héjától (pelyvájától) megfosztott, az ezüsthártyában lévő rizs.

Elszíneződött mag: a mag jellemző színétől eltérő színű mag.

Például:

Esésszám: gabonaliszt vagy teljes őrlemény vizes szuszpenziójának forrásban levő vízfürdőben, a jelenlevő alfa amilázok hatására bekövetkező keményítőelfolyósodás mértékét (intenzitását) kifejező minőségi paraméter.

Megjegyzés: Az amilolites állapotra jellemző érték.

Esésszám-meghatározó készülék (Hagberg-féle): speciális merülő viszkoziméter, amely meghatározott hőmérsékleten és időtartammal elcsirizesített liszt-víz szuszpenzióból keletkező csirizben méri az ejtőtest süllyedésének időtartamát (beleértve a keverési időtartamot is), másodpercben kifejezve.

Éretlen mag: az a mag, amelyben a természetes összetevők felépítése nem fejeződött be, színe a mag beérési állapotánál korábbi szakasznak megfelelő, a mag jellegétől függően zöldes vagy vöröses, illetve a mag természetes színénél világosabb.

Farinográf: dinamikus elven működő, reológiai mérőműszer, a búzaliszt jellegzetes sütőipari tulajdonságainak meghatározására.

Farinográfos vagy valorigráfos értékszám: a búzaliszt farinográfos vagy valorigráfos diagramjából megállapított érték, amelyet a csapvízzel dagasztott 500 FE (farinográfos egység) vagy 500 VE (valorigráfos egység) konzisztenciájú tészta 15 perces vizsgálati időtartam alatt mutatott, és amely a konzisztencia változásától függ.

Gipszes rizsszem: az a hántolt rizsszem, amely 2,4 mm-es kerek lyukú rostán fennmarad, a szem egész állományában lisztes elszíneződést mutat, nem áttetsző, nem üveges.

Hántolás: az e célra alkalmas egyes gabonafélék vagy hüvelyesek (rizs, borsó, árpa, köles, cirok, zab stb.) héjának és magbelsőrészének szétválasztása különböző hántológépekkel, lehetőleg minimális liszt- és törmelékképződés mellett.

Megjegyzés:

Az így kapott magbelsőből további felületkezelő és finomító eljárásokkal emberi fogyasztásra alkalmas hántolt terméket állítanak elő.

Hántolt borsó:

- hántolt sárgaborsó, a sárga színű, félgömb alakú, sima felületű, egyenletesen fényezett borsó;

- hántolt zöldborsó, a zöld színű, félgömb alakú, sima felületű, egyenletesen fényezett borsó.

Hántolt rizs: az a rizs, amelynek teljes külső héját, valamint az ezüsthártyát különböző mértékben, továbbá a csírát vagy annak egy részét eltávolították.

Idegen szag: minden olyan szag, amely a termény vagy a termék természetes szagától eltér;

- erjedt szag: a szénhidrátok alkoholos erjedésekor keletkező szagelváltozás,

- savanyú szag: a terményben végbemenő savas (tejsavas, ecetsavas, vajsavas) erjedés következtében fellépő szagelváltozás,

- fülledt szag: a penészgombák anyagcseretermékei által okozott enyhe szag,

- dohos szag: a fülledtnél erősebb, jellegzetes, kellemetlen szag,

- avas szag: a terményben (termékben) lévő zsiradékok oxidatív változásának következtében előállt szagelváltozás,

- egyéb idegen szag: pl. vegyszerszennyezés, ásványi olajszennyezés, más magvaktól átvett (pl. somkóró) idegen szag.

Idegen szerves anyag: minden, a termékben előforduló, annak jellegétől, összetételétől idegen, szemmel látható szerves anyag, anyagrész, maradvány.

Jellegminta: országos szervezés keretében vagy tájegységre előállított összehasonlító liszt- (búza és rozs), továbbá csiszoltrizs-minta, az érzékszervi tulajdonságok megítélésére.

Káros gyommagvak: azok a magvak, amelyeknek a terményből előállított késztermékek tulajdonságaira káros hatásuk van.

Káros keverék: minden olyan szervetlen vagy szerves anyag, mag, amelynek jelenléte a termény és az abból előállított késztermékek rendeltetésszerű felhasználását károsan befolyásolja, illetve étkezési, takarmányozási szempontból mérgező, káros hatású. (Mérgező és káros gyommagvak, szervetlen keverék - föld, homok, fém stb. -, égett magvak, romlott, penész által erősen károsított magvak.)

Kártevővel fertőzött termény: az a termény vagy termék, amely a gyártás során vagy a raktározás alatt élő vagy elhalt kártevő bármely fejlődési alakját vagy anyagcseretermékét tartalmazza.

Keményítőtartalom: a termény (termék) savas hidrolízise és a fehérjék kicsapása után polariméterrel meghatározott szénhidráttartalom.

Kondicionálás: őrlés előtti előkészítés, a termény nedvességtartalmának a technológiához illeszkedő értéken való tartása.

Lisztes szem: az a szem, amelynek szerkezete laza, a magbelső szemcséi között levegő van.

Megjegyzés:
Ide számít az 1/4 részben vagy annál kevésbé üveges búzamag. A durum búza lisztes, ha az üvegesség nem 100%-os. A hántolatlan rizsszem akkor lisztes, ha a törési felületének több, mint 50%-a lisztes; a hántolt rizs akkor, ha a fehér lisztes színeződés a szem teljes felületére kiterjed.

Lisztmentes rizs: az a hántolt rizs, amely a 0,63 mm nyílású szitán áteső részt nem tartalmazza.

Magbelső (endospermium): a gabonafélék héj alatti szövete, amely tartalék tápanyagokat tartalmaz.

Mérgező magvak: az egészségre káros, természetes kémiai anyagokat (pl. alkaloidokat) tartalmazó gyommagvak.

Nedves sikér: a búzaliszt 2%-os NaCl-oldattal készített tésztájából, meghatározott feltételek között kimosott, főként gliadinból és gluteninből álló, képlékeny, rugalmas anyag.

Nyers fehérjetartalom: a termények Kjeldahl-féle (vagy erre kalibrált) módszerrel meghatározott összes fehérje és nem fehérje eredetű nitrogéntartalmának 6,25-szöröse (búza esetén 5,7-szerese).

Őrlés: az a tisztító, aprító és osztályozó malomipari műveletsorozat, amelynek célja a gabonaszem két fő alkotójának a héjnak és a magbelsőnek a lehető legtökéletesebb szétválasztása.

Peremsérült borsó: a gépi úton végzett felezés következtében megsérült, kicsorbult peremű borsó.

Próbasütés: minősítési módszer, amelynek során a kenyérgabona lisztjéből, előírt technológiai eljárással próbacipót sütnek a kenyérgabona sütési tulajdonságainak elbírálására.

ûa kenyérgabonából előállított 10 g liszt vizes szuszpenziójában lévő szabad zsírsavak közömbösítéséhez szükséges 0,1 mol/l-es NaOH-oldat térfogata, cm3-ben.

Sárgapigment-tartalom: a durum búza teljes őrleményéből, darájából extrahált sárga színanyagok spektrofotometriásan meghatározott mennyisége, mg-ban kifejezve, a kg-ban megadott szárazanyagra vonatkoztatva, az előírt módon vizsgálva.

Sikér (nedves): lásd a nedves sikér meghatározását.

Sikér (száraz): a nedves sikér teljes vízmentesítése (szárítása) után visszamaradó anyag.

Sikérterülés: a sikér minőségére jellemző érték, amely a sikérből formált golyó átmérőjének szobahőmérsékleten 1 óra alatt bekövetkező növekedése, mm-ben kifejezve.

Sütőipari érték: a búzaliszt minőségére jellemző, farinográffal vagy valorigráffal meghatározott minőségi értékszám, illetve értékcsoport.

Szitálás: az aprított anyaghalmaz alkotóinak méret szerinti osztályozása.

Tört szem (rizs esetén): az a rizsszem, amely mechanikai vagy egyéb hatás következtében sérült.

Törött magvak: élelmezési magvak esetében azok a magvak, amelyeknek magbelsője mechanikai hatás következtében szabaddá vált.

Üszögspóra: a Tilletia és Ustilago gombafajok spórái.

Valorigráf: lásd a farinográf meghatározását.

Vízfelvevő képesség: az a búzaliszthez szükséges vízmennyiség, amellyel az 500 FE (farinográfos egység) vagy VE (valorigráfos egység) konzisztenciájú tészta kialakul, a liszt tömegére vonatkoz- tatva, %-ban kifejezve.

Vörös csíkos rizsszem: az a hántolt rizsszem, amelyen a barnásvörös ezüsthártyacsík a csiszolás után hosszanti irányban a szem hosszának felénél nagyobb részben megmaradt.

Vörös ezüsthártyájú rizsszem: az rizsszem, amelynek ezüsthártyája vörös, vörösesbarna, de a szem belső állománya nem színeződött el.
 

Búzaőrlemények
Azonosító szám: MÉ 2-61/1

1. A termékcsoport meghatározása

Búzából malmi úton előállított őrlemények.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

1.1. Finomliszt BL 55

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/1

Finom szemcsés őrlemény, a búzamagbelsőre (endospermiumra) jellemző színű, héjrészt gyakorlatilag nem tartalmaz.

1.2. Fehér kenyérliszt BL 80

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/2

Finom szemcsés őrlemény, színe a búzamagbelső és a héj árnyalatától függ, a típusnak megfelelő mértékű finom szemcsés héjrészt tartalmaz.

1.3. Félfehér kenyérliszt BL 112

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/3

Finom szemcsés őrlemény, színe, világossága a búzamagbelső árnyalatától, a jelen lévő héjrész meny- nyiségétől, továbbá a búza alapszínétől függ.

1.4. étkezési búzadara AD

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/4

A búza magbelsőjének nagy szemcsés őrleménye, fehéres krémszínű, kis mértékben a daraszemcsére tapadó héjat is tartalmazhat.

1.5. Rétesliszt BFF 55

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/5

A búza magbelsőjére jellemző árnyalatú, meghatározott szemcseméret-összetételű, ún. “fogós” őrlemény, a típusra jellemző, megengedett mennyiségű finom szemcsés frakció és héjrész előfordulása mellett.

1.6. Graham liszt GL 200

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/6

A búzára jellemző színű, megközelítően teljes kiőrlésű, széles szemcseméret-tartományban tartalmaz lisztet, továbbá nagyobb szemcseméretű héjrészeket.

1.7. Tésztaipari liszt TL 50

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/7

A búza magbelsőjére jellemző árnyalatú, meghatározott szemcseméret-összetételű, ún. “fogós” őrlemény, a típusra jellemző, megengedett mennyiségű finom szemcsés frakció és héjrész előfordulása mellett.

1.8. étkezési búzakorpa

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/8

Az étkezési búza terméshéját, aleuronrétegét és a csíra egy részét tartalmazza, a lisztnél nagyobb, meghatározott szemcseméret-eloszlás mellett.

1.9. Tésztaipari durum dara TDD

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/9

A durum búza magbelsőjére jellemző, sárgás alapszínű, nagy szemcsés őrlemény. A durum búzára ugyancsak jellemző világos héjrészeket a típusra megengedett mértékig tartalmazhatja.

1.10. Durum simaliszt DSL

Azonosító szám: MÉ 2-61/1/10

A durum búza magbelsőjére jellemző, sárgás alapszínű, finom szemcsés őrlemény, csekély mértékű, a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészt is tartalmazhat.

2. Felhasználható anyagok

A termékek gyártásához csak a vonatkozó előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségű, alábbi anyagok használhatók fel:

A közönséges búza (Triticum aestivum) és a durum búza (Triticum durum) szemtermése.

3. Előállítási folyamat

Búzaőrleményeket szakszerűen tárolt és megfelelően előkészített (tisztított, kondicionált és pihentetett) búzából malmi őrlési eljárással állítanak elő. Eltérő előkészítést és őrlést kell alkalmazni a közönséges és a durum búza feldolgozása során.

Az őrlési folyamat célja általában a magbelső és a héjrész különválasztása, ehhez az aprító és osztályozó műveleteket meghatározott sorrendben alkalmazzák. A különböző hamutartalmú és szemcse-méretű őrleménytípusokat az őrlés során keletkező frakciók megfelelő arányú keverésével állítják elő.

A nagyobb héjtartalmú őrlemények (Graham liszt) és az étkezési korpa gyártásakor nagyobb tisztító hatást eredményező technológiát alkalmaznak.

4. Minőségi követelmények

4.1. Külső megjelenés

A lisztek, a darák és a búza egyéb őrleményei a típusnak megfelelő színűek, szemcseméretűek és korpázottságúak. A közönséges búza (Triticum aestivum) őrleményeire a magbelső fehéres, krém alapszíne jellemző. A közönséges és a durum búza lisztjei és darái közötti jellegzetes különbség az, hogy a durum búza őrleményei egyenletesen sárgás alapszínűek.

Az étkezési korpa héjrészecskékből áll, a héjhoz tapadó lisztszemcséket tartalmaz.

4.2. érzékszervi tulajdonságok

A búzaőrlemények (lisztek és dara) színe, világossága és korpázottsága feleljen meg az adott típus jellegmintájának. A búza teljes őrleménye (Graham liszt) és az étkezési búzakorpa színe a kiinduló búzára jellemző. Szaga és íze a termékre jellemző, minden kedvezőtlen, idegen szagtól és íztől mentes. A búzaőrlemény csomómentes, nem összetapadó.

4.3. Fizikai és kémiai tulajdonságok

Az 1. táblázat szerinti követelményeken túl a következő előírások vannak érvényben:

Mérgező gyommagvak őrleménye, valamint állati kártevők ne forduljanak elő benne.

A búzaőrleményekben a nem gabona eredetű, az előzőekben felsoroltakhoz nem tartozó összes idegen anyag megengedett legnagyobb mennyiségét a 2. táblázat tartalmazza.
 

5. Jelölés

5.1. Megnevezés

A búzaőrleményeket az 1. pont szerint kell megnevezni (az azonosító szám nem része a megnevezésnek).

A megnevezésben fel lehet tüntetni a gyártó malom nevét és/vagy a búza eredetét jelző tájegységet, továbbá egyéb, a termék rendeltetésére utaló szavakat.

5.2. Egyéb jelölés

A hatályos jogszabályokban előírtak szerint.
 

Rozsőrlemények
Azonosító szám: MÉ 2-61/2

1. A termékcsoport meghatározása

Rozsból malmi úton előállított őrlemények. Az egyes típusok közötti színbeli, árnyalati különbség a magbelső és a héjrész arányától, a korpázottság mértékétől függ.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

1.1. Fehér rozsliszt (rozsláng) RL 60

Azonosító szám: MÉ 2-61/2/1

1.2. Világos rozsliszt RL 90

Azonosító szám: MÉ 2-61/2/2

1.3. Sötét rozsliszt RL 125

Azonosító szám: MÉ 2-61/2/3

1.4 Teljes kiőrlésű rozsliszt RL 190

Azonosító szám: MÉ 2-61/2/4

2. Felhasználható anyagok

A termékek gyártásához csak a vonatkozó előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségű rozs (Secale cereale L.) szemtermése használható fel.

3. Előállítási folyamat

Rozsliszteket szakszerűen tárolt és megfelelően előkészített (tisztított, kondicionált) rozsból malmi őrlési eljárással állítanak elő. Különösen fontos az esetlegesen előforduló anyarozs tisztítással végzett eltávolítása.

Az őrlési folyamat célja általában a magbelső és a héjrész különválasztása, ehhez az aprító és osztályozó műveleteket meghatározott sorrendben alkalmazzák. A különböző hamutartalmú liszttípusokat az őrlés folyamán keletkező frakciók meghatározott arányú keverésével állítják elő.

4. Minőségi követelmények

4.1. Külső megjelenés

A rozsliszt színét, árnyalatát a magbelső színe és a rozshéjból eredő korparészecskék szemcsemérete és előfordulási aránya határozza meg. A közel azonos hamutartalmú búzaliszthez képest a rozsliszt általában szürkés árnyalatú. A kisebb méretű lisztszemcsék miatt a rozsliszt - a búzaliszthez hasonlítva - könnyebben összetapad.

4.2. érzékszervi tulajdonságok

Színe, világossága, korpázottsága a liszttípus jellegmintájának feleljen meg.

Szaga és íze a termékre jellemző, minden kedvezőtlen, idegen íztől és szagtól mentes.

4.3. Fizikai és kémiai tulajdonságok

Az 1. táblázat szerint.
 

4.4. Tisztasági követelmények

A rozsliszt ne tartalmazzon mérgező gyommagőrleményt, állati kártevőket.

A megengedett szennyezőanyag-tartalom a következő:

5.1. Megnevezés

A rozsőrleményeket az 1. pont szerint kell megnevezni (az azonosító szám nem része a megnevezésnek).

A megnevezésben fel lehet tüntetni a gyártó malom nevét és/vagy a rozs eredetét jelző tájegységet, továbbá egyéb a termék rendeltetésére utaló szavakat.

5.2. Egyéb jelölés

A hatályos jogszabályokban előírtak szerint.
 

Hántolt rizs
Azonosító szám: MÉ 2-61/3

1. A termékcsoport meghatározása

A rizs hántolási termékeihez a pelyvás maghéj eltávolítása és a barnás ezüsthártya különböző mértékű, fokozatos csiszolása, esetleges fényezése után kapott félkész termékekből végzett osztályozás útján előállított gyártmányok tartoznak. A késztermékeket a csiszolás mértéke és a törtszem-tartalom mennyisége, valamint jellege alapján különböztetik meg. Ebbe a termékcsoportba tartozik a kizárólag hántolt, ún. barna rizs is.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

1.1. “A” minőségű rizs

Azonosító szám: MÉ 2-61/3/1

1.2. “B” minőségű rizs

Azonosító szám: MÉ 2-61/3/2

1.3. Barna rizs

Azonosító szám: MÉ 2-61/3/3

1.4. Darabos törmelék rizs

Azonosító szám: MÉ 2-61/3/4

1.5. Apró törmelék rizs

Azonosító szám: MÉ 2-61/3/5

Nem tárgya az irányelvnek a hőkezeléssel (előfőzés, feltárás stb.) gyártott rizs.

2. Felhasználható anyagok

A termékek gyártásához csak a vonatkozó előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségű, alábbi anyagok használhatók fel:

2.1. Az étkezési célra alkalmas rizsfajták (Oryza sativa L.) szemtermése. A követelményeknek megfelelő, importból eredő hántolatlan és előhántolt rizs (cargo) felhasználása is engedélyezve van.

2.2. A fényezett rizs gyártásához talkumpor és cukoroldat használata engedélyezve van.

3. Előállítási folyamat

A kiinduló nyersanyag szakszerűen tárolt és megfelelően előkészített (tisztított és szemméret, valamint szemforma szerint osztályozott), hántolatlan rizs. A pelyvás héj eltávolítását hántolással végzik. A hántolt szemekről (cargo) fokozatos csiszolással távolítják el az ezüsthártyát és a rizscsírát. A csiszolás közben keletkező csiszolat és tört szem különválasztására folyamatos osztályozást végeznek. Az osztályozás során kerül kiválasztásra - a technológiai folyamatban keletkező - a darabos és az apró törmelék rizs.

Az ezüsthártya eltávolítását különböző mértékű csiszolással végzik, az előállítandó késztermék minőségének függvényében. A tetszetős szemformájú, üvegesen áttetsző, legnagyobb csiszolási fokozatú és minimális törtszem-tartalmú rizst fényezik.

Barna rizs előállítására csak hántolást és osztályozást végeznek, az ezüsthártyát nem távolítják el.

4. Minőségi követelmények

4.1. Külső megjelenés

A hántolt rizs - a kiinduló nyersanyagtól függően - lehet hosszú, félgömbölyű és rövid szemű. A rizsszem lehet üveges, áttetsző, valamint részben vagy teljesen lisztes szerkezetű. A csiszolás mértékétől függően a csiszolt rizs színe a világosszürkéstől (vöröses árnyalat is előfordulhat) a teljesen fehérként ható, üvegesen áttetszőig változhat. Előfordulhatnak sárgás, barnás, vöröses árnyalatú és zöld színű csiszolt, továbbá gipszes rizsszemek is.

A termékben a tört szem - darabos és apró törmelék - mennyiségi aránya határozza meg a gyártmány minőségi besorolását (1. táblázat). A késztermék lisztfinomságú rizsszemcséket nem tartalmaz.

Darabos törmeléknek minősül a 2,4 mm-es, kerek lyukú rostán fennmaradó, üveges, lisztmentes törmelék, amely az egész szem felének megfelelő méretű vagy annál kisebb.

Apró törmeléknek minősül a 2,4 mm-es kerek lyukú rostán áteső lisztmentes törmelék, de a rostán átesett, félnél nagyobb vagy egész szem nem számít törmeléknek.

4.2. érzékszervi tulajdonságok

A hántoltrizs-csoportba tartozó gyártmányok mindegyikének színe, szaga, íze a termékre jellemző, minden kedvezőtlen, idegen szagtól és íztől mentes.

4.3. Fizikai és kémiai tulajdonságok

Az 1. táblázat szerint
 

4.4. Tisztasági követelmények

A rizs hántolási termékei ne tartalmazzanak mérgező gyommagokat vagy azok töredékeit, valamint állati kártevőket.

5. Jelölés

5.1. Megnevezés

A rizs hántolási termékeit az 1. pont szerint kell megnevezni (az azonosító szám nem része a megne-vezésnek).

A megnevezésben fel lehet tüntetni a gyártó, a hántoló üzem nevét és/vagy a rizs eredetét jelző táj-egységet, továbbá az esetleges fényezés tényét.

5.2. Egyéb jelölés

A hatályos jogszabályokban előírtak szerint.
 

Kukoricaőrlemények
Azonosító szám: MÉ 2-61/4

1. A termékcsoport meghatározása

élelmezési célra kiválasztott, megfelelő tisztaságú kukoricából malmi úton előállított, különböző szemcseméretű őrlemények.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

1.1. Kukoricaliszt

Azonosító szám: MÉ 2-61/4/1

1.2. Kukoricadara

Azonosító szám: MÉ 2-61/4/2

1.3. Kukorica-kásadara

Azonosító szám: MÉ 2-61/4/3

2. Felhasználható anyagok

A termékek gyártásához csak a vonatkozó előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségű alábbi anyagok használhatók fel:

A kukorica (Zea mais L.) és hibridjeinek szemtermése.

3. Előállítási folyamat

Az élelmezési célú kukoricaőrlemények gyártásához csak szakszerűen betakarított, szárított és tárolt kukoricát szabad felhasználni. A kukorica lehetőleg repedésmentes és üveges, acélos szerkezetű legyen, egyéb gabonamagvakat ne tartalmazzon.

A kukoricafeldolgozás műveletei: tisztítás, kondicionálás, hámozás, előaprítás, csírakivonás, aprítás, osztályozás, daratisztítás meghatározott sorrendben alkalmazva.

A héj és a magbelsőrészek elválasztását szemcsenagyság és sűrűség szerinti osztályozással végzik.

Fontos, hogy az aprítás során a csíra ne sérüljön és kiválasztása minél eredményesebb legyen.

A kukoricaőrleményeket osztályozással meghatározott szemcseméretű frakciókból állítják elő.

4. Minőségi követelmények

4.1. Külső megjelenés

A termékek szemcsemérete a megnevezésnek megfelelő, egymástól jól elkülönülő és így szemrevételezéssel is jól megkülönböztethető legyen. A kukoricaőrlemények színe a gyártáshoz felhasznált kukorica sárga magbelsőjére jellemző. A finom szemcsés kukoricaliszt világosabb, a nagy szemcsés dara, illetve kásadara sötétebb árnyalatú. Az őrlemények a kukorica hősérülésére utaló barna szemcséktől, valamint csírarészektől, továbbá héjrészektől gyakorlatilag mentesek.

4.2. érzékszervi tulajdonságok

Szaga és íze a termékre jellemző, minden kedvezőtlen, idegen íztől és szagtól mentes.

4.3. Fizikai és kémiai tulajdonságok

Az 1. táblázat szerint.
 

4.4. Tisztasági követelmények

A kukoricaőrlemény ne tartalmazzon gyommagőrleményt, állati kártevőket.

5. Jelölés

5.1. Megnevezés

A kukoricaőrleményeket az 1. pont szerint kell megnevezni (az azonosító szám nem része a megnevezésnek), hozzátéve az “élelmezési célra” szavakat.

A megnevezésben fel lehet tüntetni a gyártó nevét és/vagy a kukorica eredetét jelző tájegységet, továbbá egyéb, a termék rendeltetésére utaló szavakat.

5.2. Egyéb jelölés

A hatályos jogszabályokban előírtak szerint.

Hántolt borsó
Azonosító szám: MÉ 2-61/5

1. A termékcsoport meghatározása

A hántolt borsó az étkezési célra termesztett, megfelelően előkészített sárga- és zöldborsóból hántolással és azt követő osztályozással előállított félgömb alakú, sima felületű, egyenletesen fényezett termék.

A termékcsoportba a következők tartoznak:

1.1. Hántolt feles sárgaborsó

Azonosító szám: MÉ 2-61/5/1

1.2. Hántolt feles zöldborsó

Azonosító szám: MÉ 2-61/5/2

2. Felhasználható anyagok

A termékek gyártásához csak a vonatkozó előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos kereskedelmi követelményeknek és az étkezési célnak megfelelő minőségű alábbi anyagok használhatók fel:

A sárga és/vagy a zöld borsó (Pisum sativum, L.) fajtáinak termése.

3. Előállítási folyamat

A szakszerűen tárolt borsót hántolás előtt tisztítják, osztályozzák. A hántolást megelőzően héjszívósító kondicionálást alkalmaznak. A héj, a tört szem és a csiszolási hulladék elválasztását követően gőz hozzáadásával alakítják ki a borsó egyenletes, fényes felületét.

A készterméket nagyság szerint osztályozzák.

4. Minőségi követelmények

4.1. Külső megjelenés

A hántolt borsó sárga vagy zöld színű, felülete egyenletesen fényes, karcmentes. A megengedettnél több hántolatlan, más színű és peremsérült szemet, továbbá borsólisztet és héjrészt nem tartalmaz.

A termékben a darabos és apró törmelék az 1. táblázatban meghatározott mértékben fordulhat elő.

Darabos törmelék: a 4,5 mm-es kerek lyukú rostán áteső, de a 3 mm-es kerek lyukú rostán fennmaradó törmelék borsó.

Apró törmelék: a 3 mm-es kerek lyukú rostán áteső héj és korpamentes törmelék borsó.

Más színű borsó: a sárgaborsóban előforduló zöldborsó-, illetve a zöldborsóban előforduló sárgaborsószemek. A legfeljebb fele részben elszíneződött szemek azonos színűnek tekintendők.

4.2. érzékszervi tulajdonságok

Szaga, íze a termékre jellemző, minden kedvezőtlen, idegen íztől és szagtól mentes.

4.3. Fizikai és kémiai tulajdonságok

Az 1. táblázat szerint.
 

4.4. Tisztasági követelmények

A hántolt borsó ne tartalmazzon mérgező gyommagvakat vagy azok töredékeit, valamint állati kártevőket.

5. Jelölés

5.1. Megnevezés

A termékeket az 1. pont szerint kell megnevezni (az azonosító szám nem része a megnevezésnek).

A megnevezésben fel lehet tüntetni a gyártó nevét.

5.2. Egyéb jelölés

A hatályos jogszabályokban előírtak szerint.