MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV


Codex Alimentarius Hungaricus

1-2-88/388 számú előírás

Az élelmiszerekben használható aromaanyagok és az előállításukra szolgáló nyersanyagok


Flavourings for use in foodstuffs and source materials for their production

 

 

Az előírás az Európai Közösségek Tanácsa 88/388/EGK számú Irányelve és az ezt módosító 91/71/EGK számú Irányelvek alapján készült.
This regulation is equivalent in technical content to the Council Directive N° 88/388/EEC.



Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1995.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Élelmiszerkönyvről szóló 66/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait - az Európai Unió gyakorlatát követve - folyamatosan a fogyasztói igények változásaihoz, a tudomány és technika újabb eredményeihez igazítják. Ezért ezen előírás használata előtt győződjön meg róla, hogy jelen szöveg időközben nem változott-e.
A változásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli. Az előírásokat az MSZH Szabványbolt (Budapest IX. Üllői út 25., levélcím: Budapest Pf. 24, 1450) árusítja.



 
1. §.

1. Ezen előírás az élelmiszerekben vagy azok felületén illat és/vagy íz kialakítására szolgáló aromaanyagokra, valamint ezek előállítására használt nyersanyagokra vonatkozik.

2. Ezen előírás szempontjából:

a) az "aroma" aromaanyagokat, aroma készítményeket, hőkezeléssel előállított aromaanyagokat, füst aromákat vagy ezek keverékeit jelenti

b) az "aromaanyag", egy ízesítő tulajdonsággal rendelkező, meghatározott kémiai anyag, mely a következő módon nyerhető:

(i) - megfelelő fizikai eljárással (pl. desztillációval,oldószeres kivonással) vagy enzimes, illetve mikrobiológiai eljárással emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszertechnológiai eljárásokkal (pl.szárítással, pörköléssel, fermentálással) feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagból,

(ii) - vegyi szintézissel vagy olyan elkülönítéssel, hogy az így kapott anyag kémiailag azonos a b) (i) pont szerinti növényi vagy állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen lévő aromaanyaggal,

(iii) - olyan vegyi szintézissel, mely a b) (i) pont szerinti növényi vagy állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelenlévő aromaanyagoktól kémiailag eltérő anyagot eredményez,

c) az "aromakészítmény" ("aromakivonat") a b) (i) pontban meghatározott anyagoktól eltérő olyan terméket jelent,- függetlenül attól, hogy az koncentrált-e vagy sem; amely aroma tulajdonságokkal rendelkezik és amelyet megfelelő fizikai eljárással (pl. desztillációval, oldószeres kivonással) vagy enzimes, illetve mikrobiológiai
kezeléssel emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy a szokásos élelmiszertechnológiai eljárásokkal (pl. szárítással, pörköléssel, fermentálással) feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagból állítanak elő.

d) a "hőkezeléssel előállított aroma" olyan terméket jelent, amelyet jó gyártási gyakorlattal 180 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten, legfeljebb 15 percig történő hevítéssel állítanak elő olyan alkotórészek keverékéből, amelyeknek önmagukban nincs szükségszerűen aroma és ízesítő tulajdonságuk és amelyek közül legalább egy amino-nitrogént tartalmaz, egy pedig redukáló cukor.

e) a füst-aroma olyan füst kivonata, amit az élelmiszerek füstölésére hagyományosan használnak.

3. Az aromák élelmiszert és egyéb anyagokat (az aroma eltarthatóságát,- és felhasználását segítő adalékanyagokat és oldószereket) is tartalmazhatnak.

 

2. §.

Ezen előírás nem vonatkozik:

- az olyan ehető anyagokra és termékekre, amelyeket önmagukban, visszahígítással vagy anélkül szánnak fogyasztásra,
- az olyan alkotórészekre, melyeknek kizárólag édes, savanyú vagy sós ízük van,
- az olyan növényi vagy állati eredetű anyagokra, melyek rendelkeznek saját aroma tulajdonságokkal, de nem aroma és ízanyagként használják őket.
 
3. §.

A jelen előírásban rögzítetteknek meg nem felelő aromák élelmiszer előállításához nem használhatók fel és kereskedelmi forgalomba nem kerülhetnek.
 

4. §.

1. a) Az aromák toxikológiai szempontból káros mennyiségben semmiféle anyagot nem tartalmazhatnak

    b) az aromák nem tartalmazhatnak:

3 mg/kg-nál több arzént
10 mg/kg-nál több ólmot
1 mg/kg-nál több kadmiumot
1 mg/kg-nál több higanyt.
2. Az aromák használata nem okozhatja a fogyasztásra kész élelmiszerekben az I. Mellékletben felsorolt nem kívánatos alkotórészek jelenlétét az ott megengedettnél nagyobb mennyiségben.

3. Az aromák és egyéb aroma tulajdonságú élelmiszerösszetevők használata nem okozhatja, az élelmiszerekben a II. Mellékletben felsorolt alkotórészek jelenlétét az ott megengedettet meghaladó mennyiségben.

 

5. §.

1. A nem a végső fogyasztónak eladni kívánt aromák csomagolóanyagán jól láthatóan, világosan, olvashatóan és le nem törölhető módon a következőket kell fel tüntetni:

a) a gyártó/csomagoló/forgalombahozó nevét, címét

b) a termék kereskedelmi megnevezését vagy az "aroma" szóval, vagy az aroma még pontosabb megnevezésével vagy leírásával

c) az "élelmiszerek előállításához" kifejezést vagy egy még konkrétabb hivatkozást arra az élelmiszerre, amelyhez az aromát szánják

d) a bennelévő aromaanyagok és aroma készítmények csoportjainak tömeg szerinti csökkenő sorrendben való felsorolását az alábbiak szerint:

e) az aromák más anyagokkal való keveréke esetén az összetételben szereplő anyagok felsorolása tömeg szerint csökkenő sorrendben; a következők figyelembevételével: f) az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás alá eső valamennyi összetevő, vagy összetevő csoport mennyiségét vagy más olyan információt, mely lehetővé teszi a vevőnek az előírások betartását

g) a tétel azonosító számát vagy jelzését

h) tömegét, vagy térfogatát.

2. A "természetes" vagy bármely ezzel lényegileg azonos jelentésű szó csak olyan aromákhoz használható, melyek aromaanyagként kizárólag az 1.§. 2. c) pont szerinti aromakészítményeket (aromakivonatokat) tartalmaznak. Ha az aroma kereskedelmi megnevezése élelmiszerre vagy aroma-nyersanyagra való utalást tartalmaz, a "természetes" vagy azzal lényegileg azonos szó csak akkor használható, ha az aromát megfelelő fizikai, enzimes, vagy mikrobiológiai kezeléssel, vagy hagyományos élelmiszeripari eljárással kizárólag, vagy majdnem kizárólag, a szóbanforgó élelmiszerből vagy aroma nyersanyagból izolálták.

3. Az 1. d) e) és f) pontokban előírtakat elegendő a szállítmányt kísérő iratokon feltüntetni, ha a szóban forgó termék csomagolásán jól látható helyen szerepel az "Élelmiszer előállításra és nem kiskereskedelmi forgalmazásra szolgál" felirat.

6. §.

1. A végső fogyasztóknak szánt aromák címkéjén jól láthatóan, könnyen olvashatóan és kitörölhetetlenül a következő jelöléseket kell feltüntetni:
 

a) az aroma szót, vagy az aroma még jellemzőbb megnevezését, illetve leírását

b) az "élelmiszerek előállítására" szavakat vagy egy még pontosabb hivatkozást arra az élelmiszerre, amelyhez az aromát szánják

c) a minőségmegőrzési időtartam dátumát

d) a tárolás és felhasználás különleges feltételeit, ha vannak ilyenek

e) a felhasználási utasítást, ha ennek hiánya akadályozza az aroma megfelelő használatát

f) a nettó tömeget vagy térfogatot

g) a gyártó/csomagoló/forgalombahozó nevét, vagy cég nevét, címét

h) a tétel azonosító jelét

i) ha az aroma, aromaanyag(ok) és egyéb alkotórészek keveréke, az összetevők felsorolását tömegszerinti csökkenő mennyiségi sorrendben a következők figyelembevételével:

2. A "természetes" vagy bármely ezzel lényegileg azonos jelentésű szó használata csak az 5. §. 2. pontban előírtakkal összhangban lehetséges.
 

7. §.

Ez az előírás 1996. január 1 jén lép hatályba.
 
 
I. számú MELLÉKLET

A fogyasztásra kész élelmiszerekben az aromák használatából származó egyes nem kívánatos anyagok határértékei.

 
Anyag Élelmiszer Italok
3,4 benzopirén 0,03 µg/kg 0,03 µg/kg
 
II. számú MELLÉKLET

Aromaanyagokkal készített fogyasztásra kész élelmiszerekben jelenlévő, az aromaanyagokból és más aroma tulajdonsággal rendelkező élelmiszer összetevőkből származó alkotórészek határértékei.

 
Alkotórész Élelmiszerek mg/kg Italok mg/kg Kivételek és/vagy különleges korlátozások
Agaricin (1) 20 20 100 mg/kg szeszes italokban és gombatartalmú élelmiszerekben
Aloin /Aloélé) (1) 0,1 0,1 50 mg/kg szeszes italokban
Beta azaron (1) 0,1 0,1 1 mg/kg szeszes italokban és snack ételek ízesítőiben
Berberin (1) 0,1 0,1 10 mg/kg szeszes italokban
Kumarin (1) 2 2  l0 mg/kg bizonyos típusú karamellás süteményekben;
50 mg/kg rágógumiban;
10 mg/kg szeszes italokban
Ciánhidrogén (1) 1 1 50 mg/kg nugátban, marcipánban, 
vagy azok helyettesítőiben és hasonló 
termékekben; 
Szeszes italokban alkohol 
térfogatszázalékonként l mg; 
5 mg/kg maggal eltett csonthéjas gyümölcs 
konzervekben
Hipericin (1) 0,1 0,1 10 mg/kg szeszes italokban; 
1 mg/kg édességekben
Pulegon (1) 25 100 250 mg/kg a menta-, vagy 
borsmenta ízesítésű italokban; 
350 mg/kg a mentás süteményekben 
Kvasszin (1) 5 5 10 mg/kg a pasztillázott édességekben; 
50 mg/kg a szeszes italokban
Szafrol
és izoszafrol (1)
1 1 2 mg/kg a 25 térfogatszázaléknál 
nem magasabb alkohol tartalmú 
szeszes italokban; 
5 mg/kg a 25 térfogatszá- 
zaléknál magasabb alkohol tartalmú 
szeszes italokban; 
15 mg/kg a szerecsendiót 
tartalmazó élelmiszerekben
Szantonin (1) 0,1 0,1 1 mg/kg a 25 térfogat százaléknál magasabb 
alkoholtartalmú szeszes italokban
Tujon 
(alfa és béta) (1)
0,5 0,5 5 mg/kg a 25 térfogatszázaléknál 
nem magasabb alkohol tartalmú 
szeszes italokban; 
10 mg/kg a 25 térfogatszázaléknál magasabb 
alkoholtartalmú szeszes italokban; 
25 mg/kg zsályaalapú készítményeket 
tartalmazó élelmiszerekben; 
35 mg/kg a gyomorkeserűkben 
 

(1) Nem adható mint ilyen az élelmiszerekhez, vagy aroma anyagokhoz.
Az élelmiszerben kizárólag természetes tartalomként vagy a természetes nyersanyagokból készített anyagok következtében lehet jelen.
 
 

- VÉGE -