Városi tetõkertek

(Témafigyelés)

Szerkesztõ György Károlyné dr mg.tud.kandidátusa

A városok levegõjének szennyezettsége - fõ okok a gépjármûforgalomból a levegõbe kerülõ kipufogógáz, a gyárak által kibocsájtott széndioxid, a vivõgázok, mûanyagok stb. - mind nagyobb mértékû. Sok az allergiás, légzõszervi betegségben szenvedõ ember.Mindent meg kell próbálni a bajok enyhítésére.

Ehhez egy lehetõség:

Minél több háztetõn kellene tetõkertet kialakítani. Berlinben, Bécsben már egész utcasorok házainak lapos és nyeregtetõin láthatunk szebbnél szebb zöld tetõket.

A végsõ eredmény a környezetvédelem javítása, a városi levegõ szennyezettségének csökkenése és az emberek egészségének javulása, de a szépérzék fejlesztése sem kicsi.

Nem ártana gondolkodni nálunk sem rajta.

52 db annotáció az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmából, szerzõk szerinti alfabetikus összeállításban. A válogatás az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ saját folyóirat- és könyvállományából történt, így az eredeti anyagok rendelkezésre állnak.

ANON.

Borostyán fajtakísérlet a homlokzatok bezöldítésére.

(Fassadenbegrünung: Vergleich von Efeusorten.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart. 1995. 6.sz. 335.p. Y 742.

A borostyán fajták közül hároméves kísérlet alapján a homlokzatok és tetõkertek bezöldítésére, befuttatására nagyon jó a Hedera helix Nr 1., H.helix "Digitata Hesse", H.helix "Emerald Gem.". Jó a H.helix "Donerailensis", H.helix "Thorndale", H.helix "Modern Times", megfelelõ a H.colchica "Sämling a.R.", H.helix "Woerneri", H.helix "Minima" és a "Deltoidea", csak feltételesen allkalmazhatók a H.helix "Shamrock Mut, H.helix "Sagittaefolia" és a H.colchica "Sulphur Heart".

ANON.

Dolgozni a zöldben. (Arbeiten im Grünen.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 51/52.sz. 30-3059.p. á:3, Y 742.

Taglalja az épületek tetejének zöld növénnyel történõ beültetési lehetõségét. A Dorma Firma (Ennepetal) ennek kivitelezésére külön részleget állított fel. Céljuk az elérhetõ falak, tetõk és udvarok zölddé tétele. Végsõ cél a szép látványon kívül a környezet szennyezettségének csökkentése.

ANON.

Extenzív tetõkertek. (Extensive Dachbegrünung.) Deutscher Gartenbau. Stuttgart, 1994.48.k. 45.sz. 2716-2717.p. á:1. Y 742.

Weihenstephan-ban tartott szemináriumnak több, mint 100 résztvevõje volt. A tetõkert volt az egyetlen téma. Ezen belül kiemelt helyet foglalt el a növényfajok alkalmasságának értékelése, a technológia, a vízgyûjtés és tárolás, valamint a szükséges tápanyagok kijuttatásának módja. Extenzív módszer esetében tavasszal kipermetezve, vagy alaptrágyaként 5 g N/m2 négy hónapig hatásos, ezt 2 hónappal a kezelés után 36 g/m2 Plantacote 4 M tökéletesen kiegészíti. Ezt 2 hónaponként lehet ismételni. A következõ évben a N trágyát 36 g/m2 Osmocote 3-4 M-met kell kiegészíteni.

ANON.

Élõ tetõk. (Lebendige Dächer.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 43.sz. 2583.p. Y 742.

Egy brosúrát adtak ki, mely foglalkozik a tetõkert történetével, ökológiai szükségességével, elõnyeivel, a jól kialakított növényösszetétellel, mely összehangolt a klímával stb. 6.50 DM-ért rendelhetõ Charles-Ross-Weg 10, 24601 Ruhwinkel (D) alatt.

ANON.

Indirekt tetõbezöldítés kúszónövényekkel. (Indirekte Dachbegrünung mit Kletterpflanzen.( Mein schöner Garten. 1995. 1.sz. 49.p. Y 2087.

A zöld tetõ kialakításának indirekt módszerét ajánlja, fõleg az alacsony házak, garázsok, kerti lakok esetében. Ilyen célra alkalmasak a kúszónövények, de láttak keserûfûfélékkel beültetett tetõket is.

ANON.

Pompás zöld növénytetõ.(Grünes Pflanzendach ausgezeichnet.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1995. 49.k. 19.sz. 1162.p. Y 742.

A Possmann Betrieb esõvízzel hûti a 3000 m2 felületû hûtõtárolóját. Ehhez kihasználja a tetõvegetáció párolgásából keletkezõ elõnyöket. A tetõre elõször egy gyökérkímélõ réteget helyeznek, erre egy 6 mm-es újrafelhasználható autógumiból rétegeznek egy erõs réteget. Erre tesznek legalább 6 földlabdás növényt/m2. A fõnövény a mocsári sás, de más sás fajok, békaszittyó, füzenyfélék, mocsári Iris stb. is szóba jöttek. Ezzel a módszerrel, mely ideális megoldás, a tetõbezöldítés, hûtés és vízhasznosítás egyesítésére beruházási különdíjat nyertek.

ANON.

Tetõkertek új védõszõnyeg felhasználásával. (System Bott mit neuer Bauschutzmatte.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 18.sz. 1150.p. á:1, Y 742.

A Texa-Vario elnevezésû védõszõnyeget a tetõszigetelés és a vegetációs földréteg közé helyezik, hogy ezzel a tetõkertekben megakadályozzák a szigetelés károsodását a mechanikai sérülések révén.

ANON.

Tetõkert napsugár-vezérelte öntözése.(Solargesteuert Dachgärten bewässern.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 36.sz. D 4 - 1089.p. Y 742.

A CaLaBau keretében mutatták be a KB öntözõ automatát, mely akkor kapcsol csak be a tetõkertnél, ha kevés a természetes csapadék. A KB 52 mechanikus rendszer, a KB Solar pedig a napenergiát használja ki. A KB Solar a költségeket tekintve kedvezõ. Elõállítója a ZinCo Dach-Systeme, 72669 Unterensingen, Tel: 0 70 22/60 03-3, Fax: 60 03-12.

ANON.

Több természetet a tetõkre. (Mehr Natur auf die Dächer.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1993. 20.sz. 47.k. 1298.p. Y 742.

A környezetvédelem fontos célkitûzése lehet a városi háztetõkön természetes növényborítású tetõket kialakítani. A lapostetõs házak esetében szigeteléssel, alkalmas növényfajok kiválasztásával könnyen meg lehet oldani a tetõ zöld növénnyel történõ beültetését. A tetõkertek elõre megtervezhetõek, felülrõl nézve szép látványt nyújtanak, és nagymértékben elõsegítik a városok levegõjének tisztaságát.

ANON.

Zöld tetõ kialakítás. (Dachbegrünung). Gartenbauwirtschaft, Wien, 1994. 49.k. 21.sz. 11.p. Y 375.

Karl-Hainz Härtl könyvének ismertetése. Naturbuch-Verlag kiadás. (198 AS).

ANON.

Zöld tetõk egyszerû kialakítása. (Dachbegrünung leicht gemacht.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1995. 49.k. 2.sz. 97.p. á:2, Y 742.

A tetõk zöld növénnyel történõ beültetési munkáinak egyszerûsítésére és gyorsítására különbözõ gépeket alakított ki a Teupen Maschinenbau GmbH, Amelandsbrücken-Veg 85 A 87, 48599 Gronau-Epe. (tel: 0 25 65/7 03-0) cég. Elsõsorban a szállítást és a felrakást könnyítõ segédeszközök, gépek tarthatnak érdeklõdésre igényt.

ANON.

Zöld tetõ kialakítás szeminárium Freising-ben. (Dachbegrünungsseminar in Freising.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart. 1995. 15.sz. 49.k. 909.p. Y 742.

A Tájfejlesztõ és Tájépítõ Kutató Intézet és a kert, sport és tájépítõ Bayer cég közösen rendezte 1995. máj. 5-6 között a szemináriumot. Kiemelt témák a zöld tetõ kialakításához szükséges technikai ismertetés, az alkalmas növények, szubsztrátok, öntözési rendszerek, tápanyagutánpótlás és a víz visszatartás módszerei. A témával kapcsolatos információt az alábbi címen lehet kapni:

Landschaftsbau-Service Bayern, Wirtschaftsförderungs-GmbH, Pf. 60 03 08, 81203 München. Tel: 0 89/829 14 50. Fax 8 34 10 40.

DIRR, R.

Bims-konténer tetõkertekhez és faiskolai növények nevelésére. (Bims-Container mit Euro-Patent.) Deutsche Baumschule, Aachen, 1991. 43.k. 11.sz. 514.p. á:2, X 1154.

A Benkert faiskola növényeit Bims konténerben termesztik. Az Euro-Patent szabadalommal ellátott lapok 45 %-os lejtésû tetõkertek betelepítésére használhatók. A lapok és a konténerek anyaga habosított agyag. A Bims konténerek fák nevelésére 30 és 100 literes kivitelben készülnek. A gyökérzet behatol a konténer anyagába és ott elhal, az élõ rész elágazódik és nem képzõdnek gyökérgyûrûk. A konténer 10 évig használható. Hulladékanyaga útépítésnél hasznosítható. Környezetbarát módszer.

EPPEL, J.

Szerkezeti követelmények és feldolgozási technikák tetõkertek szigeteléseinek létesítésénél. (Dachabdichtung beim Gründach.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1992. 46.k. 17.sz. 1080-1082.p. á:5, t:1, Y 742.

A tetõkertek létesítésénél a szerkezeti követelmények a tetõ és a szélnyomás terhének felvétele, a tetõ szigetelésének ellenõrzésére szolgáló ûrlap pontos vezetése, gõz- és hõszigetelés, a tetõ tömítése, védõrétegek, vízlevezetõ rétegek, szûrõ- és növényréteg kialakítása. Mûanyagszigetelések, átfedések és csatlakozások, valamint a hõmérséklettõl függõ alakbeli elváltozások felmérése.

FISCHERS, P.- JAUCH, M.

Tetõkertek komposzt-Lecadan keverék felhasználásával. (Dachbegrünung mit Kompost-Blähton- Mischungen.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 18.sz. 1138-1143.p. á:6, 6:7, b:5, Y 742.

A kétéves kísérletek azt bizonyították, hogy a tetõkertek létesítésénél teljesen el lehet hagyni a tõzeg használatát. Kõgyapot megfelelõen felrakva kíváló a tetõkert kialakítására. Környezetbarát módszer.

FLUBACHER, K.

A zöld tetõ kialakításánál tõzeg helyett tufát alkalmaznak. (Dachbegrünung, Tuff statt Torf.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1993. 39.sz. 47.k. 2488-2491.p. Y 742.

Új irányzat, hogy a háztetõk zöld növénnyel történõ beültetéséhez ne szerves anyag tartalmú közeget, hanem kizárólag vulkánikus tufát használjanak. Ismerteti ennek számos elõnyét. A növények közül meg kell találni az eredeti vulkánikus kõzetekben növõ fajokat. Ilyen pl. a Sedum album, fehér varjuháj "Murale" fajtája.

GILGEN, H.

Az extenzív zöld tetõvel kapcsolatos kísérletek 20 éve. (Zwanzig Jahre Erfahrung mit Extensivbegrünung.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 10.sz. 617-619.p. á:4, t:1, Y 742.

20 év eredménye szerint a kõgyapot alkalmas a tetõ bevonására, erre lehet tõzeget, vagy más termõréteget helyezni. Növényfajonként különbözõ a trágyázás iránti igény. A vizsgált 35 növény közül 3 talajmélységnél egyöntetûen alkalmasak: Dianthus deltoide, Erica sp., Globularia sp., Iberis sempervirens, Lavendula sp., Origanum, Oenothera missouriensis, Saxifraga paniculata, Sedum album, Sedum reflexum, Sedum spurium, Thymus diverse, Veronica incisa.

A legjobb eredményt a Sedum reflexum esetében észlelték.

GOERTZ, M.

Tetõkertek a frankfurti kertészeti kiállításon. (Dachbegrünung bietet Chance für viele Sparten.) Gärtnerbörse Gartenwelt, Aachen. 1991. 91.k. 12.sz. 623-625.p. á:3, Y 377.

A frankfurti kertészeti kiállításon szemléltetõen mutatták be a különbözõ tetõkert típusokat. A tetõkert lehet intenzív és extenzív, ehhez igazodik a felhasznált növényanyag, javasolt növényfaj. A kertek betelepítéséhez a kertészet minden ága szolgáltat anyagot, a növények termesztésénél azonban figyelembe kell venni a speciális igényeket.

HORMES, E.

Városi tetõkertek. (Grüne Dächer für die Städte.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 47.sz. 2986-2990.p. á:11, Y 742.

A Mainzban megtartott gazdasági napok szemináriumán kertészeti és építészeti szakemberek cserélték ki tapasztalataikat a tetõkertekre vonatkozóan. A tetõkertek pozitív hatása, a tetõkertek kialakításának hatása az épületek konstrukciójára, a növényekkel borított építészeti felületek értéke, a tetõkert védõhatása, hibák a tetõkertek kialakításánál, a tetõt érõ káros hatások csökkentése vagy kiküszöbölése témákat vitatták meg értékelve a több éves mainzi kísérletek eredményeit.

KERN, A.

Védekezés a gyökerek áthatolása ellen a tetõkerteknél. (Der Wurzelschutz bei der Dachbegrünung.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 16.sz. 1084-1085.p. á:5, b:4, Y 742.

A tetõkerteknél a gyökérzet áthatolása ellen különbözõ konstrukciókkal védekeznek. A csillagfürt-teszttel végzett hathetes kísérletekben különbözõ hegesztett fóliák, csatlakozási pályák szerepeltek. A csatlakoztatások, szigetelések, hegesztések megoldási módjait, elõnyeit és problémáit ismerteti.

KERN, A.

Építsünk több tetõkertet. (Mehr Dachbegrünungen bauen.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 16.sz. 1086-1087.p. á:2, Y 742.

A tetõkertek kialakításának programja, ennek megvalósítása különbözõ városokban, szakmai, mûszaki, anyagi kérdések a programmal kapcsolatban. A tetõkertek szerepe a környezetvédelemben: csökkentik az árvízveszélyt, csökkentik a vízterhelést sok csapadék esetén, javítják a városi levegõt.

KOLB, W.

A zöld tetõnek, mint a kertészetnek a településökológiához való hozzájárulás hatásmódozatai és haszna. (Wirkungsweisen und Nutzen von Gründächern als Beitrag des Gartenbaues zur Siedlungsökologie.) Rasen-Turf-Garzon, Bonn, 1987. 18.k. 1.sz. 11-18.p. á:5, t:5, Y 2802.

A háztetõkön létesített zöldfelület mind a ház, mind a környezet számára kedvezõbb klimatikus feltételeket biztosít. Tisztítja a városok levegõjét, így közvetve javítja az emberek egészségi állapotát.

KÖHLEIN, F.

Kövirózsa tetõkertekbe. (Dachwurz nichts für das Dach?). Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 18.sz. 1144-1145.p. á:3, Y 742.

A különbözõ Sempervivum fajok a legrégebben termesztett dísznövények a tetõkön. Sok helyen még a kõkerítések tetején is megtalálhatók.

KRUPKA, B.W.

Értéktelen-e ökológiailag a zöld tetõ? (Dachbegrünungen ökologisch wertlos?) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 20.sz. 1292-1297.p. Y 742.

A városi háztetõk zöld növénnyel történõ beültetése több problémát vet fel. Meg kell elõször határozni azokat a növényfajtákat, amelyek alkalmasak erre a célra és ki kell alakítani az öntözés lehetõségét. Fontos a jó szubsztrát kiválasztása is. A csak kevés növény ökológiailag nem jelent semmit. Csak a nagyobb zöld felület segít a városok rossz levegõjének tisztításában.

LANGHAMMER, M.

Tetõkert kúszónövényekkel? (Dachbegrünung mit Kletterpflanzen?) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 16.sz. 1077-1079.p. á:1, t:4, Y 742.

A kúszó és kapaszkodónövények alkalmasságának vizsgálatára Heidelbergben kilenc növénnyel végeztek kísérletet. A speciálisan kialakított tetõfelületen vizsgálták a növények hajtásainak hosszát, elágazódását és a vízszükségletet a vegetációs hónapokban. A kísérletben szereplõ növényfajokkal nem lehetett elérni a tetõfelület borítását. A növények gyökeresedéséhez kis tér és kevés víz állt rendelkezésre. Aránylag jól szerepelt a Rubus fruticosus, a Hydrangea petiolaris és a Jasminum nudiflorum.

LIESECKE, H.J.

Anyagok a háztetõk zöld felületének kialakításához. (Stoffe für Dachbegrünungen.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 36.sz. 2306-2311.p. t.5, b:8, Y 742.

Bemutatja a drénszintek kialakításához alkalmas anyagokat, áttekinti a növények számára alkalmas tápközegeket és meghatározza a jó tápközegek követelményeit.

LIESECKE, H.J.

Egyrétegû építkezési mód extenzív tetõkertek létesítésére. (Einschichtige Bauweisen für extensive Dachbegrünungen.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1990. 44.k. 47.sz. 2996-3004.p. á:8, t:9, b:10, Y 742.

Az olcsó, de mégis ellenálló és teherbíró tetõkertek kialakítására egyrétegû építkezési módszereket dolgoztak ki. Erre alkalmas anyagok, kertlétesítési eljárások, a termesztõ közeggel szembeni követelmények, szabadföldi kísérletek az egyrétegû építkezéshez, a felrakott anyagok növénytechnikai tulajdonságai, gondozás az átadásig és az átadható állapot, a növényzet fejlõdése 1989-1990-ben. Értékelték a felsorolt szempontok szerint az egyrétegû építkezési formákat, kiemelve a növények és a vízelvezetés szempontját.

LIESECKE, H.J.

Kísérletek Hannover-Herrenhausenben Bio Stucco építésû tetõkertekkel. 1.rész. (Eine Bauweise für extensive Dachbegrünungen. Teil 1.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 47.sz. 2936-2938.p. á:4, t:7, Y 742.

A Hannover-Herrenhausenben végzett hároméves szabadföldi kísérletben összehasonlították a Bio-Stucco tetõkert építési módot a már bevált Xero flor építési móddal. A vizsgált tulajdonságok a módszer jellemzõi voltak a növényzet szempontjából, így a szilárdító hatás az erózióvédelemben, a gondozási munkák mértéke a kivitelezés alatt és után az átadásig, a közeg kifejlesztése, a növényzet fejlõdése és a felesleges víz visszatartása.

LIESECKE, H.

Extenzív tetõkertek építése. 2.rész. (Eine Bauweise für extensive Dachbegrünungen. Teil 2.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 48.sz. 2997-3001.p. á:5, t:4, b:11, Y 742.

A Xero-Flor-Bio Stucco építési anyagnak extenzív tetõkertek építésében való alkalmazására hároméves kísérletet folytattak különbözõ növényborításokkal. A termesztõközeg (Xero Flor) kedvezõ feltételeket biztosít a növényzetnek, véd az erózió ellen, nincs szükség az átadás elõtti fenntartásra, a növények fejlõdése folyamatos, csökkenthetõ a bekeverendõ fûmag mennyisége a telepítésnél, nagyobb a közeg vízmegtartóképessége és csökkenthetõ a rétegvastagság.

LIESECKE, H.J.

Extenzív tetõkert. Átszövetés és vízmegtartás. (Extensive Dachbegrünung. Durchwurzelung und Dränverhalten.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 17.sz. 1014-1018.p. á:6, t:2, b:6, Y 742.

Bemutatja az extenzív tetõkertek kialakításának összehasonlító technológiáit és a felhasználható növényfajokat. A Sedum fajok jól vizsgáztak. A tetõkert sok esõvizet fog fel. A levegõ tisztítás szempontjából kiemelkedõ szerepe van.

MANN, G.

Állatok a zöld tetõn. (Tiere auf dem Dach.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 44.sz. 2628-2651.p. á:5, t:1, Y 742.

A tetõkertek ökológiai szerepét taglalja. Különbözõ technológiák hatását vizsgálja természetesen más-más növényösszetétel esetében a fauna összetételére. A tetõkertekben legáltalánosabbak a rovarok, csigák és egyéb talajlakók. Szép számmal jelennek meg a különféle lepkék, sáskák és vadméhek. Az intenzív tetõbezöldítés esetében jobb összetételû és állandóbb a fauna, mint az extenzív módszernél. Utóbbinál nagyobb a téli kifagyás és a szárazság hatása, így a faunának évente kell újra kialakulnia.

ROTH-KLEYER, S.

A virághagymák alkalmasságának vizsgálata a vékonyréteg extenzív tetõkert kialakítására. (Eignung von Blumenzwiebeln für dünnschichtige extensive Dachbegrünungen.) Jahresbericht 1993. Forschungsanstalt Geisenheim, 106.p. X 881.

Kõgyapot palettába õsszel különféle hagymás növények hagymáit ültették. A vékonyréteg termesztési módszernél a hagymák nem kerülhettek megfelelõ mélységbe. Igen nagy számban rothadtak ki a fejlõdésnek indult hagymák. A vizsgált növények az Iris reticulata, Ornihogallum umbellatum, Crocus fajok, Tulipa urumiensis és alacsony növésû Allim fajták voltak.

ROTH-KLEYER, S.

A kõgyapot tálcák alkalmasságának vizsgálata az extenzív tetõbezöldítésre. (Eignung von Steinwollplatten für die extensive Dachbegrünung.) Jahresbericht 1993. Forschungsanstalt Geisenheim. 105.p. X 881.

A tetõk bezöldítésére a kõgyapot tálcák alkalmasságának vizsgálatát Lampertheim, Ladenburg és Mannheim területén végezték 80-200 m2 nagyságú területeken. A növények közül különbözõ szukkulenseket, füveket és évelõ, bokros növényeket próbáltak ki. Értékelték ezen növények idõjárással szembeni viselkedését. A legjobb eredményt a Sedum fajták (Varjúháj-félék) adták az alábbi sorrendben: Sedum acre, Sedum "Murale", Sedum album, Sedum reflexum, Sedum spurium és a Sedum telephium. A S.reflexum nagyon érzékeny volt a szárazságra. Nagy kiesést tapasztaltak a bokrok és a füvek között. A földlabdával kiültetett növények jobb eredményt adtak, mint a palántával, vagy a magvetéssel ültetett növények. A kõgyapot tálcák eredménye kielégítõ volt, de ragasztóanyaggal elvegyített kõgyapot-törmelékkel történt mulcsozás gátolta a Sedum csíranövényeinek a fejlõdését. Jelenleg talajfizikai vizsgálatokat végeznek.

ROTH-KLEYER, S.

Újfajta tálca a zöld tetõ kialakításához.(Neue Dachbegrünungsplatte.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 17.sz. 1020-1023.p. á:3, t:3, b:2. Y 742.

Az utóbbi idõben egy új kõgyapot tartalmú tálcát hoztak forgalomba "Cultiver" néven a lapostetejû házak zöld növénnyel történõ könnyû beültetésére. A anyag jó tulajdonságokkal rendelkezik, a vizsgált növények jól tûrték, elsõsorban a Sedum fajok, és felhasználása is egyszerû.

ROTH-KLEYER, S.

Allium fajok az extenzív tetõkertbe. (Allium-Arten für die extensive Dachbegrünung.) Jahresbericht, 1993. Forschungsanstalt Geisenheim. 106-107.p. X 881.

A Sedum fajták kiegészítésére, változatos kertek kialakítására több Allium fajta termeszthetõségét próbálták ki tetõkertekben. A legjobban a snidling felelt meg, mely halványlila virágjával igen szép színfolt is. 12 kultúr és vad snidling fajtát értékeltek. Jónak bizonyult a fajták szárazságtûrõ képessége is.

ROTH-KLEYER, S.-WIENHAUS, L.

A szubsztrátok alkalmassága és optimalizálása az extenzív tetõbezöldítéshez. (Eignung und Optimierung von Substraten für die extensive Dachbegrünung.) Jahresbericht, 1993. Forschungsanstalt Geisenheim. 105.p. X 881.

A Geisenheim-i Intézet tetején 4 db. 20 m2-es parcellát alakítottak ki ásványi törmelék szubsztráton és kõgyapoton különbözõ vastagságban, 1, 2 és 3 rétegben. A beültetés földlabdás növényekkel történt. A növények közül a legkülönfélébb Sedum fajokat és hagymás növényeket próbálták ki. A növények értékelése mellett talajfizikai és kémiai vizsgálatokat is végeztek, hogy az alkalmazott szubsztrátok a célnak megfelelõ javítását elvégezhessék. A vizsgált 10 Sedum fajta, valamint a hagymás Allium spaerocephalon, Allium falvum, Tulipa urumiensis és az Allium moly közül a Sedum sexangulare "Weisse Tatra", S.album "Laconicum", S. Floriferum "Weihenstephaner Gold", S.album "Desenberg" és a S.album "Coral Carpet" adták a legjobb eredményt. Az utóbbi fajták mindegyike alkalmas a tetõk bezöldítésére. A szubsztrátok annak ellenére, hogy alkalmasak még kisebb módosításokat igényelnek.

ROTH-KLEYER, S.- KRETSCHMER, M.- KIRCHNER-NESS, R.

Extenzív zöld tetõ kialakítása. Snidlingfajták vizsgálata. (Schnittlauchtypen im Test. Extensive Dachbegrünung.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 10.sz. á:6, t:3 b:8, Y 742.

A tetõkertek kialakítására a legtöbb irodalom a Sedum fajokat ajánlja. Az egyhangúság kiváltására kívánják a snidling bevezetését. A snidling májustól szeptemberig szép foltot jelenthet a lila virágszínével. 12 vad és kultúr snidlingfajta alkalmasságát vizsgálták a levél és virágszín, a borítottság mértéke, a növénymagasság, sárgulási hajlam, valamint a tartósság szempontjából. A fajták nagyon eltérõ eredményeket adtak, melyeket táblázatosan közölnek. A snidling egyes fajtái alkalmasnak látszanak a célnak, mivel nagyon ellenállnak az idõjárás szélsõségeinek.

ROTH-KLEYER, S.

A Floragran egy új újrafelhasznált anyagból készült szubsztrát. (Floragran - ein neues Recyclingsubstrat.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1995. 49.k. 8.sz. 466-469.p. á:2, t:1, b:16, Y 742.

A Floragran fõ összetevõje a kõszén elégése után maradt salak. Ezt fakéreggel és zöld komposzttal keverik. A Floragran nem tûzveszélyes, így különösen alkalmas a háztetõk befedésére. Tápanyag összetétele optimális, a szerves anyagokat utólag juttatják hozzá. Az új szubsztrátot a Geisenheim-i Intézetben dolgozták ki elsõsorban a tetõkertek részére.

RUDOLF, F.

Az épületek nagy felületén tetõkert kialakítása. (Begrünung von Bauwerk-Grossflächen.) Gärtnerbörse, Aachen, 1995. 95.k. 21.sz. 894-895.p.

Y 377.

Cottbus-ban a 95 évi kertészeti kiállításon egymás mellett mutatták be a tetõkertek különbözõ változatait. Propagálták ennek elõnyeit a környezetvédelem, a városi levegõ szennyezettségének csökkentése, az emberek egészségi állapotának javulása, a szépérzék fejlesztése stb. szempontjából. A tetõkön kívül a homlokzatok, valamint a zajvédõ falak bezöldítéséhez is adnak tanácsokat.

SCHAARSCHMIDT, K.

Zöld tüdõ a sûrû levegõvel szemben. (Grüne Lungen gegen dicke Luft.) Kraut und Rüben, München 1992.. 8.sz. 14-16.p. X 6521.

Berlin levegõje nagyon rossz. Kérdés, hogy "zöld tüdõ" segíthet-e ezen. A városok zöld növénnyel való beültetése, parkok, fák telepítése mellett fontos és eredményes lehet a tetõk bezöldítése, valamint a házfalak növényekkel való befuttatása. A zöld növény nemcsak a káros anyagokat szûri ki, oxigént bocsájt a levegõbe, de csökkenti a felmelegedést, valamint télen a hirtelen lehûlést. A zöld tetõkrõl esõben kevesebb víz folyik a csatornákba. A házak körül kialakuló mikroklíma kedvezõ lesz, a növények port és gázokat kötnek meg. A házfalak esetében a fekvés szerint kell a növényzetet megválasztani. A déli oldalon célszerû a lombhullató növény, mint a vadszõlõ, ezzel ki lehet használni a téli nap melegét. Az északi és nyugati oldalon az örökzöld kúszónövény, mint a borostyán a kívánatos, felfogja a zord szeleket és esõt. A keleti oldalon a csupasz fal jobb szolgálatot tesz, mint a zöld.

A tetõkertek és a zöld tetõk a mikroklíma kialakításának fontos részei. A klímakiegyenlítésben, káros anyagok megkötésében, esõvíz visszatartásban és az általános város-felmelegedés elkerülésében van nagy jelentõsége. Minél több zöldet kell a városokba bevinni, így egészségesebb embereket találhatunk.

SCHMIDT, A.- APPL, R.

Az extenzív módszerrel kialakított zöld tetõkert már 10 éves és még mindíg szép. (Zehn Jahre alt und immer noch schön). Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 26.sz. 1527-1528.p. Y 742.

A ZinCo cég 10 évvel ezelõtt 5 m magasságban 150 m2 területen állított be egy tetõbezöldítési kísérletet. A Sedum fajokon keresztül az erdei szamócáig próbálták ki a növények alkalmasságát. A Sedum fajok (varjúhájfélék) vizsgáztak a legjobban. Egymás fölé elhelyezett különbözõ szubsztrátrétegek még ennyi év után is jól funkcionálnak. Részletezi az alkalmazott szubsztrátokat.

SPRINGER, P.

A homlokzatok bezöldítése. Kúszónövénnyel való kialakítása. (Fassadenbegrünung. Mit Kletterpflanzen gestalte.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1994. 48.k. 17.sz. 1024-1028.p. á:11, Y 742.

A homlokzatok, falak, sõt a nyeregtetõk és a lapostetõk befuttatására alkalmasak a kúszónövények, így a borostyántól kezdve a Clematis-on keresztül taglalja a növényeket a trombitafáig. Nagy a jelentõsége a városi levegõ tisztaságának megõrzésében.

WAWRA, A.

Zöld tetõ és mérnök-ökológia. (Dachbegrünungen und Ingenieurökologie.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1995. 49.k. 19.sz. 1163-1164.p. á:2, Y 742.

Németországban évente újabban mintegy 80 millió m2 lapostetõt építenek és ebbõl 8-9 millió m2 tetõt tetõkerttel terveznek. A kert kialakítása extenzív módszerrel történik. A tervezésnél komoly figyelmet kell fordítani a kiválasztott növényfajra, a technológiára, valamint a környezetbarát segédanyagok felhasználására. A mûanyagok közül szintén a környezetbarát anyagok jöhetnek számításba. Elõre kalkulálni kell a kártevõk, kórokozók megjelenésével. Pl. a csak Sedum fajok esetében komoly kárt tehetnek a fonálférgek.

WAWRA, A.

Külterjes tetõkertek. (Extensive Dachbegrünungen.) Deutscher Gartenbaum, Stuttgart, 1990. 44.k. 27.sz. 1772-1775.p. á:13, Y 742.

A Hannoverben 1990. július 7-én megtartott ülésszakon az elõadások a következõ témákkal foglalkoztak: ásványi anyagtartalmú könnyû és szerkezettartó anyagok, tetõszerkezetekhez alkalmas növények, kiemelték a Sedum (varjúháj) fajokat, tetõkertek létesítése vegetációs réteggel, kísérletek Xero Flor-Bio Stucco anyaggal, költségek.

WAWRA, A.

Zöldet a tetõre és a falakra. (Grün auf der "Dach + Wand".) Deutscher Gartenbau. Stuttgart, 1993. 22.sz. 47.k. 1431.p. Y 742.

Berlinben 18 ország 600 kiállítójával rendezték meg a tetõk és a falak bezöldítésével foglalkozó kiállítást. Minden eljárást bemutattak a fûszõnyegtõl kezdve a tõzegzsákos megoldásig. A tetõk és a falak zöld növénnyel való beültetése nagymértékben hozzájárul a városok levegõjének tisztításához.

WAWRA, A.

Újdonságok zöld tetõ kialakítására nyeregtetõn. (Neuheiten zur Steildach-Begrünung.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1995. 23.sz. 49.k. 1374-1376.p. á:4, Y 742.

A tetõkert kialakításánál szoros együttmûködés szükséges a növényt telepítõk és a tetõfedõk között. A Hamburgban megrendezett "Tetõ és Fal" kiállításon két újdonságot mutattak be a nyeregtetõkön kialakítható zöld felületek stabíl és könnyû kivitelezésére. Újrahasznosítható polypropylénbõl állítottak elõ "zöldtetõ cserepet". Az UV-vel stabilizált fekete cserép 50 x 50 cm nagy és vizes állapotban szubsztráttal együtt 45 kg/m2 a terhelése. A tetõgerincet speciálisan képezik ki, mely alkalmas az erózióveszély elhárítására is. A zöldtetõ cserepeket egy mintegy 6 cm vastag szubsztrát réteggel fedik és erre jön rá a növényszõnyeg. A második réteg a készre beültetett tálca, mely 30-45-os dõlésnél még biztonságosan és tartósan rakható a ferde tetõre. Ezeknél az eljárásoknál a Sedum fajok a legáltalánosabbak.

WAWRA, A.

Zöld tetõ kialakítása kõgyapot felhasználásával. (Grüne Dächer auf Steinwolle.) Deutscher Gartenbau. 1994. 26.sz. 4.k. 1530-1534.p. Y 742.

Az extenzív tetõbezöldítés egy lehetséges módszere a kész, növényekkel beültetett kõgyapotkockák felrakása. A kõgyapot kiválóan alkalmas erre a célra. Az elõre bevetett növények lehetnek fûfélék, Sedum fajok, fûszernövények, mohák stb.

WEGERER, R.

Semiramis ma Bécsben él? (Semiramis lebt heute in Wien?) Kraut und Rüben, München, 1993. 8.sz. 10-14.p. á:8, b:3, X 6521.

A városok levegõjének szennyezettsége komoly károsodásokat okoz újabban a városi emberek életében. A lapostetõk zöld felületté alakításával, tetõkertek kiépítésével nagymértékben növelhetõ a levegõ tisztasága. Bécsben a tetõkerteknek már nagy hagyománya van.

WIENHAUS, H.

Kísérletek évelõkkel történõ extenzív tetõkertek kialakításáról. (Stauden-Versuche für extensiv Dachbegrünung.) Gärtnerbörse Gartenwelt, Aachen, 1990. 90.k. 30.sz. 1474-1475.p. á:5, Y 377.

Németország délnyugati részén, Geisenheimben, száraz klímában végeztek kísérleteket évelõk alkalmazására vékony termõréteggel rendelkezõ tetõkertekben. A fennmaradás és alkalmazkodás módja szerint az évelõk törpe szukkulensekre, többéves fûfélékre, többéves évelõkre, törpecserjékre, kétéves lágyszárúakra és füvekre oszthatók. A kísérletekben vizsgálták a növények terjedõképességét is. Az eredmények szerint a Németországban honos fajokkal nem érhetõ el kielégítõ díszítés a tetõkertekben.

WIENHAUS, H.

A tetõk beültetése növényekkel száraz klímán, különbözõ szubsztrátokon. (Dachbegrünungen im Trockenklima auf verschiedener Substraten.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 34.sz. 2101-2103.p. á:3, t:3, b:3, Y 742.

Száraz klímán víz hozzáadása nélkül a kõgyapoton termesztett cserje és törpecserje 14 fajtája teljesen kipusztult, de ha a tetõpala törmelékkel takarták, akkor a növények károsodás nélkül vészelték át a szárazságot. Ilyen körülmények között jól vizsgázott a tövises iglic, festõ rekettye, szárnyas rekettye, alpesi ribiszke és az ezüst pimpo.

WOLF, R.

Virágok a tetõkertekben. (Wenn es auf den Dächern blühen soll.) Deutscher Gartenbau, Stuttgart, 1991. 45.k. 18.sz. 1146-1149.p. á:6, Y 742.

A hagymás dísznövények ültetésével meg lehet törni a rozsdabarna Sedum fajok egyhangúságát a tetõkertekben.

WOLF, R.

Daimlernél a tetõn. (Bei Daimler auf dem Dach.) Deutscher Gartenbau Stuttgart, 1995. 49.k. 9.sz. 536-543.p. á:10, t:3, Y 742.

Stuttgart területén a Daimler cég 22500 m2 területû lapostetõt alakított át tetõkertté. Cél, hogy a dolgozók ne a rossz levegõjû városban dolgozzanak. Több, mint 90 növényfajta alkalmasságát vizsgálták. Az eredményeket táblázatban közlik. Úgy az extenzív, mint az intenzív bezöldítési technológiákat is összehasonlították. A kialakításnál csak ott terveztek öntözést, ahol a termesztõközeg mélysége meghaladta a 30 cm-t. Nem csináltak egyforma tetõkerteket. A vetéshez különbözõ magkeverékeket alkalmaztak, de a Sedum fajok mindegyikben legalább 30 %-ban fordultak elõ. A többletköltség kb 70-100 DM/m2. Az elmúlt 20 év alatt épült zöld tetõk esetében még alig kellett javításokat végezni. A vízkár sem volt számottevõ, mert a tetõn maradt víz nagyon hamar elpárolgott a növények segítségével.

Témadokumentációk