Grüne Woche, a Zöld Hét igen előkelő helyet foglal el a nemzetközi mezőgazdasági kiállítások sorában, amelyet évről évre hagyományosan Berlinben rendeznek az év elején. Idén januárban a 75. alkalommal tartották meg. 59 ország 1570 kiállítója képviseltette magát, összesen 114 000 négyzetméteren. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a kiállítókból 1104 volt német és 466 külföldi. Már az első napon mintegy 20 000 érdeklődő "rohamozta meg" a rendkívül népszerű kiállítást. Nem véletlenül nevezik a németek maguk között Fresse-Messé-nek, "Zaba Vásárnak". Az ember nem csak a szemével, de az orrával is tájékozódik a kiállításon, ahol akár behunyt szemmel is eltalál az ínycsiklandozó falatokig, a különböző nemzeti ételspecialitásokat, a magyar gulyást, az ír sört éppen úgy megleli, mint a francia osztrigát és sajtot, vagy az arab és török édességeket, a dán füstölt és pácolt halakat, és még hosszan sorolhatnám. A magyar, az ír, az észt pavilonban élőzenével is csalogatták a látogatókat.

A berlini Grüne Woche az első olyan nagy tömegeket megmozgató kiállítás ez évben, amelyre sajnos az idén rávetette árnyékát a rettegett kergemarhakór, a BSE, ami igen sok német gazdálkodó családot sújt egzisztenciálisan és közvetve okozója volt a német mezőgazdasági miniszter váltásnak is.

Nem véletlen, hogy lépen-nyomon találkozni lehetett a kiállítás területén az életnagyságú, feltűnő színűre mázolt műanyag vagy papírmasé szarvasmarha imitációkkal, amelyek nyakába tréfás és keserű szövegeket akasztottak…

Képösszeállításunk csupán szerény válogatás a kiállítás ezernyi érdekes látnivalójából. Az idei Grüne Woche-hoz, aminek mottója a fogyasztóvédelem volt, nem véletlenül kapcsolódott a híres nemzetközi Fruit Logistica, gyümölcs és zöldség marketing konferencia és kiállítás, a minket is érintő Kelet-Nyugat Fórum az EU-bővítésről és még számos szakmát érintő tanácskozás.

A vidéki turizmusnak régi hagyományai vannak Németországban. Ezen belül is előkelő helyet foglal el a paraszti gazdaságokban eltöltött vakáció. Mindig nagy hangsúlyt fektettek arra a németek, hogy a városi gyerekek megismerkedhessenek közelebbről a háziállatokkal, a vidékkel, sőt megtanuljanak kézzel és géppel fejni, traktort vezetni. Náluk indult meg több évtizede a "Legyen szebb a falunk" mozgalom is, amelynek során a különböző tartományokban "szépségversenyt" rendeztek és rendeznek a falvak között mind a mai napig. A tájvédelem falvakra lebontva valósul meg Németországban. A falun átfolyó patak medrét nem zárják betonfalak közé, az idős, értékes fákat gondozzák. Egy-egy öreg fa, göcsörtös törzsével és ágaival sajátos hangulati eleme a patakpartoknak, legelőknek, parkoknak. (E famatuzsálemek védelmében olykor túlzásba is esnek a helyiek. Egyik-másik több száz éves példány, súlyos háborús sérültre emlékeztet, odvait habbetonnal töltik ki, rogyadozó ágait alátámasztják.) Hasonlóan nagy gondot fordítanak a régi épületek felújítására, karbantartására. A régi favázas épületek restaurálására igen kedvezményes hiteleket lehet igénybe venni. A feltételek azonban nagyon szigorúak: modernizálni csak belülről lehet az épületet, míg kívülről meg kell őrizni az arányokat, ablakok, ajtók stílusát és méretét, tető hajlásszögét stb.

Jelenleg Németország-szerte mintegy 20 000 gazdaság fogad vakációzókat. Az elmúlt évben mintegy 25 millió vendégéjszakát töltöttek el a németek hazájuk igen jól szervezett falusi vendégházaiban. A farmerek ugaroltatásból, falusi turizmusból származó jövedelme sem elhanyagolható: tavaly elérte az 1 milliárd német márkát! A vakációzók ehhez hasonló nagyságrendű összeget költöttek el a vidéki éttermekben, ajándéküzletekben és a környéken található egyéb, turistákat szolgáló és szórakoztató kereskedelmi egységekben, valamint számottevő bevételre tettek szert a csónak- és kerékpár-kölcsönzők, horgászboltok is. Az idei Grüne Wochén a falusi turizmus kiállító felülete elérte a 6000 négyzetmétert.

2001. január 12-e óta Renata Künast áll a német agrártárca élén. Magyar szemmel nézve robbanásszerűen gyors volt a német gazdák által elfogadott, szeretve tisztelt korábbi agrárminiszter, Karl-Heinz Funke (kép) távozása, aki joviális külsejével – és mert ő maga is gazdálkodik - igen közel áll az ottani gazdák szívéhez.

Ki is Renata Künast? A politikusnak nagyon fiatal, mindössze 45 éves Renata Künast a hetvenes években szociális munkásként dolgozott a berlini Tegel repülőtéren, ahol drogosokat mentett. Egyidejűleg, munka mellett jogot hallgatott és jogból szerezte másoddiplomáját. Pályafutása során az antinukleáris mozgalomban igen határozottan küzdött a radioaktív hulladékok lerakása, illetve újrahasznosítása ellen, Gorlebenben.

1979-ben csatlakozott a Zöldpárthoz és a későbbiekben számos funkciót töltött be a pártban. Berlinben a vörös-zöld koalíció idején keményen küzdött a kettészakított város újraegyesítéséért, valamint a Vizsgálóbizottság elnökeként a vidékfejlesztés reformjában kulcsszerepet vállalt. Azért is nagyon határozottan kiállt, hogy az új berlini alkotmányba olyan újszerűen demokratikus elemek kerüljenek, mint a környezetvédelemmel kapcsolatos népszavazás.

A vörös-zöld koalíció után Renata Künast mint képviselő dolgozott a Zöld Szövetség 90-ben, eleinte mint a párt elnöke, majd mint politikai szóvivő. 1998 óta a parlamenti zöldek vezetője.

A rendkívül okos és határozott, több nyelven beszélő Renata Künast smink nélküli, többnyire nadrágkosztümben járó, rövid hajú, kissé szorongó politikusnak tűnik. A berlini Crowne Plaza szállodában nemzetközi újságíró fogadáson kifejtette, hogy három dologra készül: át kell szerveznie a mezőgazdasági szövetségi minisztériumot, át kell alakítani a takarmányozást és minden mást megelőzve a fő hangsúlyt a fogyasztóvédelemre kell helyezni.

Elmondta azt is, hogy programjában szerepel az ökológiailag művelt mezőgazdasági területnagyságot a jelenlegi 2 százalékról 5 éven belül 10 százalékra emelni. Nyomon fogják követni a hús útját a legelőtől az üzletek polcáig minden közbülső állomást, a vágóhidakat is beleértve. Egészen biztosak abban, hogy törekvéseiket siker koronázza. "Én vagyok a legjobb minisztere a Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmiszer és Mezőgazdasági Minisztériumnak, mert én fogyasztó vagyok" jelentette ki Renata Künast.

Hogy fogadták az új minisztert? Amennyire a Berlinben töltött 4-5 nap alapján meg tudom ítélni, mindenek előtt meglepetten és értetlenül. Gazdákkal beszélgetve az tűnt fel, hogy nem annyira az "asszonyuralom" ellen ágálnak, hanem hiányolják az új miniszter asszony mezőgazdasági múltját. Hogyan lehet valaki mezőgazdasági miniszter, aki nem gazdálkodik, nincs is kötődése a mezőgazdasághoz és nincs is mezőgazdasági végzettsége? - tették föl a költői kérdést. A megkérdezettek közül sokan csupán néhány hónapot jósoltak Renata Künastnak az új helyén. Úgy tűnik azonban, hogy abban a krízishelyzetben, amelyet a kergemarhakór németországi megjelenése keltett, és amelyet a hírek szerint nem vett eléggé komolyan az előző agrárminiszter, éppen egy ilyen céltudatos, a környezetvédelemnek és a fogyasztóknak elkötelezett új ember kell. Keményen küzd a korrupció ellen, a törvényesség megtartásáért, a természeti erőforrásokkal való ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Tény, hogy ezen értékek előtérbe állításában nem ő az egyedüli politikus Berlinben. A kergemarhakór okozta krízis leküzdésében egy teljesen új arcra, új szemléletmódra volt szükség Németországban.