A hazai agrárdiplomácia kiemelkedõ eredménye,
hogy az EU megkötötte hazánkkal az ún. ekvivalencia
(egyenér tékûségi) egyezményt. Életbelépésével
könnyebbé válik a mezõgazdasági termékek
kereskedelme. Az egyezménynek köszönhetõen nem
kell majd minden terméket a határon megvizsgálni,
elegendõ lesz a szúrópróbaszerû
ellenõrzés.
A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSZ) szerint rendkívül fontos az új típusú szövetkezetek, szövetkezések létrehozása, hiszen a kistermelõ egyedül nem lesz életképes az EU-ban. A szövetség rendezte továbbképzéseken, rendezvényeken az EU-csatlakozás felté teleinek megismertetése kiemelt fontosságú lesz.
Dr. Baltay Mihály, az OMMI igazgatója a Gazdatévé január 7-i mûsorában kifejtette, hogy az unió nyilvántartási rendszere sokkal szigorúbb a hazai követelményeknél. Ezért is nagyon fontos pl. a szarvasmarhák egyedazonosító rendsze rének kiépítése.
A nyers tejre vonatkozó új, az eddi gieknél szigorúbb szabályozás lépett életbe 1998-tól kezdve az EU-ban. Megszûnik a tej kétféle minõsítése és az üzemek csak megfelelõ csíra- és szomatikus (testi) sejtszám alatti terméket dolgozhatnak fel. A meghatározott értékeket meghaladó tej az EU-ban csak takarmányozásra használható fel. Tavaly a Magyarországon termelt tehéntej 13%-a nem felelt volna meg az EU akkori, tehát még enyhébb elvárásainak sem. Az új szabályok szerint a magyar tej 25-30%-a alkalmatlan lenne az EU-ban emberi fogyasztásra. Ezért is indokolt a hazánkban termelt extra minõségû tej - agrártárca által vállalt - megkülönböztetett támogatása.
A Gazdatévé január 9-i mûsorában dr. Vajda László fõosztályvezetõ (FM) elmondta, hogy az unióhoz történõ csatlakozáskor a magyar farmereket is ugyanannak a támogatásnak kellene megilletnie, mint a jelenlegi uniós gazdákat. Elõzetes számítások szerint 1-1,2 milliárd ECU-ról van szó.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1997 végén az országban 871 ezer szarvasmarhát tartottak, ami 4%-os állománycsökkenést jelez. Sertésbõl ugyancsak csökkent az állomány (7%-kal, azaz 358 ezer egyeddel), így az év végi állomány csak 4,9 millió volt. Az anyakocák száma az átlagosnál is nagyobb mértékben (9%-kal) csökkent, azaz 379 ezerrõl 345 ezerre esett vissza.
A mezõgazdaságban a kutatási-fejlesztési keretre 1996-ban 248 millió, 1997-ben 300 millió Ft állt rendelkezésre, idén erre a célra már 450 millió Ft-ot szánnak.
Az FM álláspontja szerint az EU-nak minden olyan támogatási formát ki kell terjesztenie az újonnan csatlakozó országokra, amelyek a szervezeten belül hatályosak. A magyar mezõgazdaságnak a csatlakozás kezdetén, várhatóan 2002-ben mintegy 200 milliárd jövedelempótló támogatást kellene kapnia. A mezõgazdaságot érintõ - 1990 óta született - törvények nagy része már EU-érvényû (konform).
Mai felmérések szerint négy évre lesz szükség ahhoz, hogy hazánk meghonosítsa a feldolgozott agrártermékek EU- érvényû szabályozását. Ebbõl legalább egy-két évet vesz igénybe a rendszer bevezetése és a hibák kiszûrése. Az Agrárintervenciós Központ (AIK) nevû intézmény április elsejétõl kezdi meg mûködését, egyelõre csak az exporttal kapcsolatos pályáztatási és nyilvántartási feladatokat látja el. Az EU határozata kimondja, hogy csak az számít közösségi támogatásnak, ami az intervenciós ügynökségen keresztül jut el az érintettekhez. Azaz az eu-s támogatás csak az intervenciós központon keresztül igényelhetõ.
A Gazdatévé jan. 16-i mûsorában beszámoltak arról, hogy az MTA-n a ba romfiról konferenciát tartottak. A tanács kozás egyik jelentõsége az volt, hogy 1998. júl. 1-tõl a baromfiiparban be kell vezetni az EU minõségi szabványait.
Dr. Kiss Zoltán államtitkár (FM) aggodalmának adott hangot, miszerint az EU-csatlakozás sikerét is akadályozhatja az agrárreform halogatása és a termelõk hivatalos nyilvántartásának hiánya. Közismert tény, hogy az uniós országokban alapkövetelmény az agrártermelõk pontos nyilvántartása, minthogy enélkül nem lehet a kompenzációs pénzekhez hozzájutni.
Magyarország 1990 óta - a PHARE-program keretében - 78 millió ECU támogatást kapott az EU-hoz való csatlakozásra való felkészülésre. Ennek a támogatásnak egyik konkrét eleme a beruházásokat elõkészítõ és elõsegítõ létesítmény (IPP), amely 1 milliárd forintot meghaladó (4,74 millió ECU) kerettel az agrárberuházások hatéko nyabb támogatását hivatott elõsegíteni.
A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségénél lehet a II. Országos Kertbarát vetélkedõre jelentkezni. A minõségi termelésre ösztönzés, az EU minõségi követelményeinek elérése és a piacra jutás támogatása a célja az említett vetélkedõnek. Az EU-csatlakozással kapcsolatos kérdések azért állnak a vetélkedõ középpontjában, mivel a fejlett országok piacán csak minõségi áruval lehet megjelenni - szögezte le Szent-Miklóssy Ferenc, a KKOSZ elnöke.
Február 2-án a szõlõ- és bortermelõk országos továbbképzõ tanfolyamának megnyitóján (Balatonfüreden) felszólalt Orbán Viktor, aki hangoztatta a szõlõ- és borágazati pozíció megerõsítését, fontos ságát az EU-hoz való csatlakozás elõtti idõszakban. Mint mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ez az ágazat "vereséget szenvedjen", mert az nemcsak gazdasági, hanem kulturális kárt okozna. A képviselõ szerint törekednünk kellene arra, hogy hazánk egyedi szõlõterületi zónabesorolást, a tokaji aszú nemzetközi védettséget kapjon.
Hazánk exportjának csaknem egyötödét az élelmiszeripar szolgáltatja. A folyó áron számított bruttó termelés értéke meghaladja az ezermilliárd forintot. A magyar élelmiszeripar jelenlegi teljesítménye az EU keleti bõvülése után - elvi számítások szerint - az unió nem hivatalos rangsorában a 11-12. hely elérését tenné lehetõvé (Finnországot, Luxemburgot, Görögországot megelõzve). Ha az EU-15 és Magyarország jelenlegi adatait összevetnénk, akkor hazánk részaránya az unió élelmiszer ipari teljesítményében 1,6% lenne.
Február 5-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a Mezõgazdasági Könyvhónapot. Az agrártárca mellett a Környezetvédelmi Minisztérium és a Mûvelõdésügyi Minisztérium államtitkárral képviselte magát. A nagy eseményt a Vajdahunyad vár Román-termében tartották meg. A Mezõgazda Kiadó szervezésében tartott megnyitón Lelkes Lajos igazgató számolt be a kiadó könyvújdonságairól, majd a többi fontosabb kiadó is ismertette könyveit. A könyvújdonságok között kiemelt fontosságúak voltak az EU-csatlakozást elõkészítõ, azt elõsegítõ témájú kiadványok. Ez utóbbiak közül az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatónõje, Gulácsiné Pápay Erika bemutatta a "Mezõgazdaságunk útja az EU-ba" sorozat eddig megjelent 14 füzetét, valamint lapunk (Az EU Agrárgazdasága) jelentõségét ismertette.