A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében több mint két évig folytatott tárgyalások után minden fél számára elfogadható megegyezéssel zárult a magyar mezõgazdasági exporttá mogatásokkal kapcsolatos vita.
A WTO Mezõgazdasági Megállapodása minden fél számára elõírja az exporttámogatások fokozatos csökkentését. E kötelezettségek bázisául az 1986-90. években követett gyakorlat szolgált. Mint ismeretes, Magyarország 1992-ben hibás bázisadatokat adott meg, amelyek így csak igen szûk termékkör támogatott exportjára nyújtottak volna lehetõséget. Az ezt meghaladó magyar exporttámogatások miatt az USA, Ausztrália, Argentína és Új-Zéland hivatalos vitarendezési eljárást indított. A döntõbírósági ítélet helyett az ügy tárgyalásos rendezésére irányuló magyar erõfeszítések végül sikerrel jártak. A hosszas viták után kialakított - és a WTO Általános Tanácsa által jóváhagyott - megállapodás értelmében Magyarország az 1998. január 1-je és 2002. január 1-je közötti idõszakra felmentést kapott a GATT Uruguay Fordulója során vállalt azon kötelezettsége alól, hogy csupán a kötelezettségvállalási listájában szereplõ specifikus termékeket támogathassa az ott meghirdetett mértékben. A felmentés az alábbi feltételeket tartalmazza:
2. Az egyes árufõcsoportokba tartozó, termékcsoportos szinten (4 számjegyû HS-bontásban) megadott árukört a B melléklet tartalmazza.
3. Egyes termékcsoportok esetében a támogatott export éves mennyisége maximált. Az érintett árukört és a hozzá tartozó korlátozást a C melléklet tartalmazza.
4. A WTO tagok igénye alapján Ma gyarország elfogadta, hogy a felmentés nyújtotta támogatási lehetõségeket nem használja fel arra, hogy támogatott exporttal jelenjen meg új piacokon. Ennek szellemében Magyarország nem nyújt támogatást a nem hagyományos piacának számító régió országaiba - az amerikai kontinens, a kelet- és délkelet-ázsiai, illetve csendes-óceáni régió egyik országába - irányuló olyan agrártermékek exportjához, amelyeket az 1994-1996-os idõszakban a régió egyetlen országába sem szállított támogatással, illetve a régió egészébe irányuló támogatott export mennyisége elhanyagolható - a termék támogatott összkivitelének kevesebb mint 1%-a volt. Az érintett termékcsoportokat a D melléklet, a nem hagyományos régióba tartozó országok teljes körû listáját az E melléklet mutatja be.
A német sajtóközlemények idézik dr. Balázs Péter, a Magyar Köztársaság németországi nagykövete véleményét. Eszerint a csatlakozási tárgyalásoknak nem volna szabad elhúzódniuk. Ha mégis ez történne és Magyarország 2000 körül nem lenne teljes jogú tagja az Uniónak, akkor minden beruházó és velük együtt az egész lakosság elbizonytalanodnék. A Bizottság állásfoglalása megállapította, hogy Magyarország számos területen megfelel az EU-betagozódás követelményeinek. Alaptalan vagy túlzott az EU-tagországoknak az a félelme, hogy a csatlakozni szándékozó országok veszélyes versenytársak lesznek. Különösen túlzottak azok az aggályok, amelyek a magyar "betelepülésrõl" szólnak. A kedvezõ bevándorlási szabályozás ellenére évente körülbelül 2500 magyar költözik Németországba. A helyzet visszás, mert Kelet-Magyarorszá gon nagyobb a munkanélküliség, Nyugat-Magyarország több városában pedig már munkaerõhiány mutatkozik.
Dr. Czukor József követ szerint Magyarország EU-tagsága politikai és gazdasági elõnyökkel jár. A tárgyaláso kon a csatlakozást érintõ kérdésekben az egyes oszágokkal külön-külön kellene megegyezni. Nem indokolt az a félelem, hogy a magyar mezõgazdaság konkurenciát jelent, ezt a termelési tényezõk sem indokolják.
Az alacsonyabb termelési költségek kétségtelenül növelik Magyarország versenyképességét az EU termelõivel szemben. A bérek és az energiaárak számottevõ emelkedése azonban ezt az elõnyt rohamosan csökkenti.
Dr. Varga Gyula professzor, a magyar integrációs munkacsoport mezõgazdasági felelõse úgy látja, hogy a Bizottság a termelési potenciált középtávon korlátozni kívánja, figyelmen kívül hagy va a világpiac felvevõképességének növekedését. Ráadásul a magyar mezõgazdaság, amely a gazdasági átalakulás során meglehetõsen meggyengült, még évekig nem lesz abban a helyzetben, hogy lényeges többletet termeljen. A közelmúltban még az EU volt a magyar élelmiszertermékek legfontosabb piaca. Ma már az agrárexport egyre inkább a közép- és kelet-európai piacot veszi célba. Magyarország egyre kevesebb olyan mezõgazdasági terméket szállít az unióba, amelyek az ottani termékekkel versenghetnének.
Magyarország továbbra is rá van utalva az EU segítségére a csatlakozásra való felkészülésben. Különösen fontos, hogy a mezõgazdaságban megfelelõ információs, statisztikai és nyilvántartási rendszer épüljön ki. Támogatás nélkül nem tudja ellenõrizni nagymérvû átmenõ élelmiszer-forgalmát sem. Ez ugyanis rendkívül nagy befektetést igényel. Az országhatár hossza (az osztrák határt nem számítva) 1900 km.
Támogatási programokra van szükség továbbá a roma kisebbség számára, mivel nehéz szociális helyzetük gyakran akadályozza a vidék fejlesztését.
Január 13-án az FM-ben nagy érdeklõdés mellett tartott sajtótájékoztatón a tervezett eu-s csatlakozásunk idõszerû kérdéseirõl tartott beszámolót dr. Nagy Frigyes miniszter. A miniszter kifejtette, hogy a teljes jogú tagság elérésére törek szünk. Ehhez a jogegyeztetés tökéletesítésével tovább folytatjuk az utat, s tovább mélyül az FM-ben az EU harmonizációs munkacsoportok tevékenysége.
Törekvésünk a teljes jogú tagságra óriási erõfeszítést igényel az egész mezõgazdaságtól, hiszen a rendszerváltás okozta gondok nyomán a termelési szintek mélyre zuhantak, s ilyen alacsony kvótákkal nagy hiba lenne belépni az unióba. Az egész országot, így a mezõgazdaságot is erõsen sújtó infláció mér séklése nehéz feladat. Minden ágazatot fel kell készíteni a csatlakozásra, ehhez viszont a közléskapcsolat tökéletesítésére, kiterjesztésére kell törekedni. Nagy gondot jelent a fiatal gazdák megtartása az agrárágazatban, ezért mindenképpen indokolt a 35 év alatti fiatalok támogatá sa. A kormánynak ugyanakkor nemcsak a versenykörök résztvevõit, hanem a kissé háttérbe szorult õs- és kistermelõket az eddigieknél jobban kellene támogatni.
Az agrárágazat uniós csatlakozása elõtt álló feladatainak ismeretében az uniós információk rendszerét, a tájékoz tatás színvonalát növelni kell. Ennek a törekvésnek a szellemében a miniszter két tevékenységet emelt ki, melyet beszédét követõen az illetékes szakemberek ismertettek. Elõször dr. Kulcsár Ferenc fõtanácsos tartott rövid számítógépes szemléltetõ elõadást az FM-en belül kialakított hálózatos rendszerrõl, melyet a tárca dolgozói munkájukban mind jobban felhasználnak. A hálózati rendszerben így hozzáférhetnek az Official Journal (EU-rendeletek) legfrissebb számainak anyagához. A "gyorsszolgálat" (rapid-adatbázis) lehetõvé teszi az EU Bizottság legfrissebb anyagaihoz való hozzáférést, a "midday" szolgálat pedig napi tájékoztatásra nyújt lehetõséget.
Hasonlóan nagy segítséget nyújt az unió agrárgazdaságáról való friss tájékoztatásban az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban mûködõ EU-Gyûjtemény. Az intézmény igazgatója, Gulácsiné Pápay Erika beszámolójában rövid történeti visszatekintésben ismertette az EU-Gyûjtemény kialakulását, jelentõségét, bõséges információs anyagát a különbözõ adatbázisok felsorolásával. A gazdag számítástechnikai háttérrel összhangban és azt mintegy kiegészítve hasznos szolgálatot nyújt a termelõk és irányítók tájékoztatásában a havonta megjelenõ, Az Európai Unió Agrárgazdasága c. lap, mely az agrártárca hathatós anyagi és szellemi támogatásával 1993-ban indult EK-Agrárszemle néven.
A lap az FM-tõl kapott címlista alapján a címzetteknek ingyen áll rendel kezésre. A beszámolóra kapott rövid idõ nem tette lehetõvé, hogy az elõadó be mutathassa a vezetése alatt álló könyvtár kiadásában megjelenõ "Mezõgazdaságunk útja az EU-ba" sorozat eddig megjelent példányait. Eddig a sorozat 14 füzete látott napvilágot. A sajtótájékoztatón megjelentek között szétosztott füzetek pillanatok alatt "elkeltek", jól jelezve hasznosságukat az uniós információszolgáltatásban.
Az európai integrációs csatlakozásunk egyik fontos PHARE projektje az IPP rövidítésû projekt, amely a hazai agrárberuházásaink hatékonyabb, az EU-ban használt és elfogadott módozatát hivatott bemutatni. Az 1993-ban az FM és az EU Bizottsága által aláírt 6,3 millió ECU-s (mai árfolyamon mintegy 1,5 milliárd forint) költségvetésû projekt célja az EU-konform beruházástervezési és kivitelezési gyakorlat meghonosítása hazánkban. A projektbõl többszöri módosítás után 4,74 millió ECU (több mint 1 milliárd forint) értékben visszatérítésmentesen olyan agrárberuházások voltak támogathatók, amelyek céljai hasonlóak az EU-tagállamokban jól bevált beruházástámogatási elvekhez. Az említett összeg mellett a projekt másik részét (1,56 ECU értékben) a támogatandó beruházások tervezéséhez és elõkészítéséhez szükséges elméleti-tudományos, illetve szaktanácsadói munkára fordították. A projekt szakmai felügyeletét a kedvezményezett FM részleg, a Közgazdasági és Informatikai Fõosztály Beruházáspolitikai Osztálya látta, illetve látja el.
A maximum 25%-os beruházási értékû, vissza nem térítendõ támogatásra a hazai, 21 fõnél nem többet alkalmazó kis- és középvállalkozók az 1996-ban meghirdetett pályázati kiírás alapján pályázhattak úgy, hogy a beruházáshoz legalább 20% saját forrást kellett felhasználni, és az igényelt támogatás mértékét meghaladó hitel felvételére kérelmeiket a Mezõbankhoz nyújtották be. A bank üzletileg elbírálta a pályázatokat és a hitelképesnek ítélteket az EU Bizottság és az FM által közösen felállított, 5 fõs IPP Döntõbizottság elé terjesztette. A PHARE támogatáson kívül a pályázók más (pl. FM, regionális stb.) támogatást is igényelhettek nyertes beruházásaikhoz, ha az összes támogatás összege nem érte el a tervezett beruházási érték 40%-át.
A Döntõbizottság elnöke a kedvezményezett FM fõosztályvezetõje, magyar tagjai a Mezõgazdasági Termelõk és Szövetkezõk Országos Szövetsége, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara képviselõi, illetve egy független EU bizottsági szakértõ voltak. 1997 végéig 153 pályázatot bíráltak el, amelybõl 119- et támogathatónak tartottak mintegy 3,7 milliárd Ft beruházási értékben, és ösz szesen 4,2 millió ECU (942 millió forint) értékben vissza nem térítendõ PHARE támogatásról döntöttek.
A beruházások legnagyobb része a megtermelt termények és állati termékek környezetkímélõ és minõségellenõrzõ tárolását és EU-konform elsõdleges feldolgozási technológiák bevezetését célozta, de érkeztek PHARE-támogatásra kérelmek állattenyésztõ telepek felújítására, szõlõ- és díszcserje-ültetvények létesítésére és üvegház építésére is.
A beruházásoknak több mint a fele már elkészült, és a többi is befejezés elõtt áll. Az eddigi ellenõrzések azt mutatják, hogy az elkészült beruházások jól szolgálják a kis- és középüzemek nyugat-európai színvonalú technológia fejlesztését, versenyképességük növelé sét, sõt nem egy esetben mintául is szolgálhatnak a hazai támogatású beruházói gyakorlatnak.
Egyes beruházások késõi indítása, az elhúzódó kifizetések és a tél beállta miatt, valamint a silány beruházás-kivitelezés megakadályozása érdekében a beruházók kérésére, de a Földmûvelésügyi Minisztérium kezdeményezésére a tõketámogatás múlt év végi kifizetési határideje ez év közepéig meghosszabbodott.
A támogatásmaradványra (609 ezer ECU) - a tárca javaslata alapján - a Mezõbank Rt. bevonásával és az EU brüsszeli Bizottsága egyetértésével - azok a már sikeres beruházók pályázhatnak, akik a már PHARE-támogatott beruházásaikat további EU-konform (vezetésfejlesztõ, energia- és költségtakarékos, környezetvédelmi, tartós forgóeszköz bõvítõ stb.) kiegészítõ beruházással kívánják továbbfejleszteni, és akiknek beruházási össztámogatottsága nem érte el az eredeti beruházási érték 40%-át.
A Projekt PHARE támogatásos lehetõséget nyújt a beruházások tervezésére és szakszerû elõkészítésére 27, EU kritériumok szerint elõszelektált, hazai beruházástanácsadói cég igénybevételével. A választható tanácsadásra kifizetett PHARE támogatás (80%) múlt év végéig mintegy 180 ezer ECU (majd 40 millió Ft) volt. Ez az összeg kevesebb a terve zettnél (490 ezer ECU), mert a beruházókat a saját befizetési kötelezettségük (20%), valamint a nem kielégítõ tanácsadási munka távol tartotta a PHARE- támogatott tanácsadás igénybevételétõl. Ezt igazolja a Mezõbank Rt-hez beérkezett, tanácsadó igénybevétele nélkül készült pályázatok nagy száma (mintegy 57). A jövõben a pályázatok kiírásánál figyelembe kell venni a kapott kedvezõtlen tapasztalatokat és az eddigieknél behatóbban kell a pályázókat a tanácsadás igénybevételére ösztönözni.
A beruházások - a pályázatban leírtak
szerinti - tervezését és kivitelezését
három agráregyetem (DATE, GATE és PATE, Keszthely)
illetékes részlege szakszerûen, egységesített
statisztikai értékeléssel a helyszínen ellenõrizte.
Ellenõrzõ munkájukat sajnálatosan akadályozta,
hogy a támogatott beruházások adatai gyakran nehezen
kezelhetõk (pl. nehéz szétválasztani az egész
üzemre vagy a beruházási üzemágra vonatkozó
adatokat). Az objektív megítélést nehezítette
a beruházások sokszor indokolatlan elhúzódása
vagy késõi kezdése is. A tõketámogatás
kifizetésének meghosszabbításával a
tárca az ellenõrzõ munka meghosszabbítását
is igényelte a tanácsadóknak szánt támogatás
maradványából. Ehhez a munkához tartozik a
tõketámogatási maradvány beruházói
szétosztására vonatkozó, agráregyetemi
tanácsadás is.