Poli Bortone mezõgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány a szakmai szervezetekkel új szociális szerzõdést ír majd alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli irányelveket az olasz mezõgazdaságban - a közös agrárpolitika jegyében - helyesen kell alkalmazni.
Augusto Bocchini, az olasz Mezõgazdasági Szövetség (CDN-FAGRICOLTIRA) elnöke támogatásáról biztosította Berlusconi miniszterelnököt és Bortone miniszterasszonyt is. Üdvözölte a miniszterelnök bejelentését, miszerint javítani fogják a munkapiaci feltételeket. Üdvözölte az Állami Piacrendtartási Hivatal (AIMA) reformjának meggyorsítását is.
Ezen belül legnagyobb összeggel (5 milliárddal) a gyümölcs behozatala szerepelt. A gyümölcsök majdnem felét az EU-országokból, fõként Olaszországból importálták. Olaszország ezen felül a zöldségfélék legjelentõsebb szállítója is volt. A legnagyobb külkereskedelmi partner Németország, ahonnan Ausztria 7,45 milliárd ATS értékben vásárolt gabona alapanyagú termékeket, húsféléket és más feldolgozott élelmiszereket. Az import egytizede Hollandiából érkezett. A harmadik helyen Olaszország állt, 3,3 milliárd ATS értékû agrárterméket szállított Ausztriába. Franciaország csak a negyedik beszállító, de az utóbbi 6 évben az osztrák-francia külkereskedelmi többlet (Franciaország javára) számottevõen nõtt.
A német Raiffeisen-nap alkalmából a Bizottság alelnöke, H. Christophersen elõadást tartott. Hangsúlyozta, hogy erõsíteni kell a kapcsolatokat az EU és a leendõ tagországokként számításba vehetõ közép-kelet-európai országok között. Véleménye szerint, ha ezt elmulasztják, nõ Európában a bizonytalanság. Ha az EFTA államok is belépnek az Unióba, jókora lendületet nyerhet az európai integrációs folyamat. Szükségesnek véli továbbá az egységes belsõ piac mielõbbi megteremtését. Egyidejûleg egyeztetni kell a gazdasági és pénzügyi politikát, létre kell hozni egy európai központi bankot.
Beszédet mondott Jochen Borchert, szövetségi mezõgazdasági miniszter. Kiemelte, hogy az európai versenyben csak erõs szövetkezetekkel állhatja meg a helyét a mezõgazdaság. Az európai agrárpiaci politika egyik központi kérdése - véleménye szerint -, hogy meg kell szabadulni a bürokráciától. Bizakodik abban, hogy az agrárreform tovább egyszerûsíthetõ az EU német elnöksége idején.
Constantin Frhr. Heereman, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke szerint szövetkezeti vállakozásokra van szükség ahhoz, hogy a mezõgazdaság a gazdaság többi ágazatával jó kapcsolatban mûködhessen együtt. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezetekben jól képzett üzemgazdászoknak kell társadalmi feladatokat ellátniuk, s egyben túl kell látniok saját vállalataikon. A társadalmi feladatokat magukra vállaló fiatal gazdákat ilyen értelemben kell képezni.
Meg fogják vizsgálni, hogy a közép- és kelet-európai országok miért nem tudták eddig a részükre megállapított EU-vámkereteket kimeríteni, és hogy miért növekszik állandóan a "tizenkettek" exportja ezekbe az országokba. A társult agrárállamok javára 1990-ben még 960 millió ECU volt a kereskedelmi többlet, az 1993. év elsõ tíz hónapjáig azonban 433 milliós deficitté változott.
Nem szabad megengedni, hogy az érintett országok belépési szándékát mezõgazdasági ellentétek akadályozzák. A tárgyaló felek közötti mezõgazdasági eltérések áthidalása ezért sürgõs feladat. Ha ugyanis semmit sem tesznek az agrárkereskedelem egyensúlyának mielõbbi visszaállításáért, akkor nyilván politikai feszültség keletkezik.
Lengyelországban 1991-ben a sertésállomány 30%-a állami tulajdonban volt. Becslések szerint az állami vállalatok 60%-át 1993 végére felszámolták. 1993 januárjában hirdették meg a privatizációs politikát, melynek keretében 4-20 angol font közötti áron bérelhetõ egy évre 1 ha termõföld. Az épületek évi bérleti díja a könyv szerinti érték 0,5-2,5%-a.
Ösztönzik a hosszú távú bérkölcsönt, a beruházásokat Lengyelországban. A befektetés biztonságának elõsegítésére az államtól állatok, berendezések, felszerelések vásárolhatók, a piaci ár 30-40%-áért. A termelõeszközök vásárlásához kedvezményes hitelt nyújtanak.
Lengyelországban a sertéstartás költségei kétharmadát teszik ki az EU észak-nyugati országaiénak. A nyugati technológia alkalmazásával csökkent a választott malacok elhullása. Továbbá a 90 kg-os állat elõállításának korábbi 240 napos idõtartama 170 napra mérséklõdött.