Az EU életébõl
Az EU 1993. évi gazdálkodása
Az EU Számvevõszéke most terjesztette elõ az EU 1993. évi gazdálkodására vonatkozó
jelentését. Megállapította, hogy a költségvetés végrehajtása során sok szabálytalanság fordult elõ
és laza volt az ellenõrzés. A kifogások zöme az EU Bizottsága ellen irányul, de érinti az egyes
tagállamokat is, mert õk használják fel az EU költségvetésének 80%-át.
Ugyanakkor tette közzé a Bizottság is jelentését az agrárköltségvetés 1993. évi
végrehajtásáról. A jelentés szerint a tagállamok 1298 esetben követtek el szabálytalanságot,
összesen 248,3 millió ECU értékben. Az elõzõ évben a szabálytalanságok száma 1030, az érték
pedig 118 millió ECU volt, a helyzet tehát erõsen romlott. A szabálytalanságok száma különösen
a gabonaágazatban volt jelentõs (161 eset, 146 millió ECU, az elõzõ évinél 34 millió ECU-val
több). A tej- és tejtermékek, a marhahús és a borászati termékek körül is sok volt a
szabálytalanság.
A Bizottság a Számvevõszék bírálatát számos esetben túlhaladottnak és helytelennek
minõsítette és a tagállamok felelõsségét hangsúlyozta. Németország Számvevõszéke azonban
szintén több hiányosságra mutatott rá, elsõsorban a belsõ ellenõrzés területén.
Nõ a bõvülõ EU elõirányzata
A Bizottság "pénzügyi távlatokkal" foglalkozó tanulmánya szerint 1995-ben az összes
kiadás kereken 38 milliárd ECU-ra nõ, 5%-kal meghaladva az 1994-es év 36 milliárdos összegét.
Az irányelvek szerint a mezõgazdasággal kapcsolatos kiadás 1,3 milliárd ECU-val lesz több,
Ausztria, Finnország, Svédország és Norvégia 1995. január 1-jei csatlakozása miatt. Az EU
bõvülése miatti pótlólagos kiadások 5,4 milliárd ECU-t tesznek ki 1995-ben, amelynek jelentõs
részét fedezi a 4 új tagország hozzájárulása az EU költségvetéséhez.
Az új mezõgazdasági irányelvekben az 1988. évi 27,5 milliárdos ECU összeget 1995. évi
árakon 35 milliárdra becsülték. Ehhez hozzászámítva a 4 új tagország nettó nemzeti össztermék
arányának 74%-át, 2,2 milliárd ECU-t (leszámítva belõle a "zöld program" 907 milliós összegét) -
38,3 milliárd ECU-ig jutottak el. Az EU 1995. évi költségetés tervezetét az Európa Parlament
december közepi plenáris ülésén fogadták el.
Az olajmagvak termelése az EU-ban
Az élelmezési célokra szánt olajmagvak 1994/95. évi vetésterülete 5,2 millió ha, a
többieké pedig 622 000 ha. (Az elõzõ év megfelelõ adatai: 5,4 millió, ill. 204 000 ha.) A várható
termést 10,5 millió, ill. 1,5 millió tonnára becsülik; mindkettõ több az elõzõ évi termésnél (9,9
millió, ill. 0,5 millió tonna). Az adatokban a kisüzemek és a szakosított nagyvállalatok adatai
összesítve szerepelnek, ezért az átlagokból nem lehet a megszabott terület túllépésének mértékére
következtetni. A legnagyobb termelõ Franciaország, a második helyet pedig Németország foglalja
el.
A legfontosabb olajnövény a repce. Ennek termését a Bizottság az élelmezési célú
termelésben 5,4 millió t-ra (1993/94. évben volt 5,8 millió), az egyéb termelésben pedig 1,2 millió
t-ra becsüli (az elõzõ évben 0,5 millió t volt).
Élelmezésre szánt napraforgóból 4 millió t, egyéb célúból pedig 0,2 millió t termést
várnak.
Szóját csak élelmezési célokra termelnek. A várható termést 0,85 millió tonnára becsülik,
fehérjedús növényekbõl pedig összesen 5,3 millió t termést várnak.
Az EU 1994. évi burgonyatermése
Az EU 1994. évi burgonyatermését 41 millió tonnára várták. Ez 10,6%-kal kevesebb, mint
1993-ban volt. Ennek egyik oka, hogy a burgonya vetésterülete 1993-hoz képest 1,4%-kal
csökkent és alig érte el az 1,36 millió ha-t. A csökkenés Németországban volt a legnagyobb
(24,5%), egyébként 3,8% (Olaszország) és 13,4% (Belgium) között mozgott. Érdemleges (5,2%)
növekedés csak Spanyolországban fordult elõ. Az 1994. évi gyengébb termés további okai a
tenyészidõ alatti nagy hõség és szárazság, valamint a különféle minõségrontó betegségek. Ezek
miatt a termés egy része piacképtelenné vált. A jó minõségi áruért 1995-ben viszonylag magas
árakat kell majd fizetni.
EU9501