EU-HÍREK I.

A biogazdálkodás támogatásigénye

A Westfalen-Lippe mezõgazdasági kamara arra az eredményre jutott, hogy a hagyományos és a biogazdálkodás támogatási igénye majdnem megegyezõ. A kamara arra figyelmeztet, hogy az áttérés évei jelentõs összeget emésztenek fel. Az áttérés után ugyan emelkedik a nyereség, azonban a szokványos módon termelt termékek árának esése maga után vonja a biotermékek árcsökkenését is.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezeknél a termékeknél is ki kell építeni a minõségbiztosítási rendszert, mivel ehhez a felhasználók ragaszkodnak.

Tejpiaci rend

Az EU agrárkérdések illetékes megbízottja (René Steichen) az ezredforduló után is szükségesnek ítéli a tejmennyiség meghatározását. A jelenlegi szavatolt mennyiség rendszere 2000-ig szól. Az EU agrárminisztereinek tájékoztató találkozásán Münsterben, az újságíróknak kifejtette, hogy a kapu 2000 után sem nyitható tágabbra, bár egyes tagországok ennek nem látják értelmét. A liberalizálás mellett foglalt állást Anglia, Hollandia és Dánia.

Megegyezés az olasz tejkvóták ügyében

Olaszország hónapokig késleltette az EU 1995. évi költségvetésének munkálatait. A sajáterõ-kvótának elvileg már 1992-ben elhatározott bõvítését ugyanis csak csak azzal a feltétellel volt hajlandó megszavazni, ha elengedik a tejkvóták 1989-1993. évi túllépése miatt reá kirótt 2,5 milliárd ECU pénzbírságot. Most végre úgy egyeztek meg, hogy az olasz tejkvóta felemelését 9,0 millió tonnáról 9,9 millió tonnára visszamenõ hatállyal kiterjesztették az 1991/92 és 1992/93. évekre is. Ezáltal a pénzbírság összege 1,905 milliárd ECU-re csökkent.

A tejkvóta túllépéséért Spanyolországra is kiróttak 1,285 milliárd ECU-t, amely 1995 és 1998 között négy egyenlõ részletben esedékes.

A képzett gazdálkodók jobban keresnek

A mezõgazdasági szakiskola (Wangen) jubileumán a baden-würtenbergi mezõgazdasági miniszter, Gerhard Weiser értékelése szerint a szakismeretekkel felvértezett gazdák évente 15 ezer DM-mel több nyereséget érnek el, mint a szakképzetlenek. Az intézmények azonban csak akkor õrizhetik meg fontosságukat, ha az idõszerû tudnivalókat folyamatosan beillesztik a tananyagba. Ennek az európai piacon különösen hasznát vehetik. A szakiskolát a miniszter jövõbe tekintõnek minõsítette, különösen a gyepgazdálkodás és tejgazdaság ismereteinek magas színvonalú oktatását. Eddig 2000 gazda és 500 gazdaasszony végzett az iskolában, ami a körzet gazdálkodóinak képzettségét, a családi gazdaság jövedelmét is növelte.

A brüsszeli gabonapolitika kritikája

A francia agrártermelési hivatal, az ONIC kéri, hogy csökkentsék a termelésbõl kivont területekre megállapított korlátozást. A viszonylag gyenge gabonatermelés miatt ugyanis a készletek zsugorodnak.

Összehasonlítva az EU-t az USA-val, az ONIC megállapítja, hogy az EU biztonsági készletei az európai szükséglet 13%-át fedezik. Az USA-ban viszont a készletekbõl a fogyasztás 30%-a fedezhetõ. Szembetûnõ különbség, hogy az USA-ban már két éve nincs termelésbõl kivont terület.

A Bizottság - az árak további csökkentése céljából - nem ad ki exportengedélyt. Ezzel veszélyezteti 8 millió t lágy búza exportját, melyet Franciaország harmadik országba kíván szállítani.

A vetõmag növekvõ jelentõsége

A német mezõgazdasági társaság szerint a vetõmag minõségének, a szaporítás hatékonyságának további javítása azt eredményezi, hogy a gazdák a jövõben elfogadható áron kiváló minõségû termékeket vásárolhatnak.

A vetõmagvak nemrég bevezetett minimálára következtében erõsödik a verseny, és a vetõmagvaknak fajtánként más és más ára lesz.

Nagyobb figyelmet fordítanak a minõségi ismérvekre, a vetõmag származására, növekedési erélyére, egészségi állapotára. A vetõmagtermelés jelentõs szerepet játszik Dániában is, ahol kiváló minõségben, elérhetõ áron juthatnak a termelõk a vetõmagvakhoz. Franciaország is fokozottan ügyel a jövõben a vetõmag minõségére.

Támogatási agrárhitel

A német Parasztszövetség elnöke, Konstantin Heereman a jelenlegi bonyolult és bürokratikus támogatások helyett általános mezõgazdasági hitelezésért szállt síkra a Handelsblatt címû újságnak adott tájékoztatójában. A paraszti vállalkozások számára így kedvezõbb beruházási és gazdasági légkör teremthetõ. Rámutatott, hogy a hajdani szövetségi államokban 25 év alatt mélyreható átszervezõdés zajlott le. Kereken egymillió munkahely megszûnt, a megmaradó üzemek mérete megnõtt és kézimunkát megtakarító technológiára rendezkedtek be. A keleti országrészben négy év alatt ugyanez a fordulat még nagyobb körben ment végbe. Heereman szerint az új közösségi agrárpolitika következtében az árakat a világpiac színvonalára nyomták le. A helyzetet a bürokratikus költségekkel terhelt közvetlen fizetési rendszer csak súlyosbította. A GATT megállapodások és a Fehér Ház véleménye szerint is magasabb ár illetné a termelõket. A hazai olajnövény-termelõk így lemaradnak az árversenyben. A kelet-európai országok számára megnyíló EU piac a hazai termelõk értékesítési esélyeit tovább rontja, áruik keresletét kiszámíthatatlanná teszi.

Az EU és a cukortermelõ AKO országok

A Nemzetközi Kapcsolatok Katolikus Intézete (CIIR) azt állítja, hogy az EU politikája károkat okoz a cukornádtermelõknek a fejlõdõ országokban. Példaként hozza fel, hogy az EU az AKO országokból (69 ország, melyek aláírták a loméi egyezményt) importált cukor árát saját belsõ piacának támogatott árához köti. A cukor támogatásának csökkentése érzékenyen érintené az AKO országok termelõit, mivel termelési költségeik magasak.

A CIIR szerint az EU-nak olyan politikát kellene folytatnia, amely segítené az AKO országokat cukorágazatuk korszerûsítésében és gazdaságuk sokoldalú fejlesztésében.

Az EU csökkentette az elõírt cukorkészletet

A Bizottság 40%-kal csökkentette a cukorgyárakra elõírt minimális cukorkészletét. A szokatlanul forró nyáron az alkoholmentes italok, jégkrémek gyártói sok cukrot használtak fel. A minimális készlet rendszerét az 70-es évek közepén vezették be, az 1974. évi cukorhiány után. Most a készlet eddigi 5%-os mértékét 3%-ra mérsékelték. Ezzel egyidejûleg a Cukor Bizottság hozzájárult 95 ezer t cukor világpiaci exportjához.

EU9501