Hans Beck, az EU budapesti nagykövete elõadásában elmondta, hogy 1990-ben még meglepõen bátornak tûnt Magyarország EU-hoz való csatlakozási szándéka, ma már csak az a kérdés, hogyan és mikor realizálódik.
Az Európai Megállapodás - a stratégia elsõ lépése - széles kooperációs kínálatot tartalmaz. Beck úr kifogásolta az EU protekcionizmusának említését, amikor Magyarország sokszor a kontingenseket sem tudja kitölteni. További könnyítésekrõl - közel 300 termék esetében - tárgyalások folynak. Az esseni csúcstalálkozón további gesztusok várhatók. A PHARE segélyek remélhetõen a beruházások felé tolódnak. Az Európai Beruházási Bank 500 millió ECU-s keretszerzõdése újabb elõrelépés. Véleménye szerint Magyarországon az EU-val kapcsolatos információ szolgáltatást bõvíteni kell a jobb megértés érdekében. Az EU-hoz való csatlakozás után a tagállamok számára a nemzetállam régi formája nem létezik, azonban egyes kérdésekben - például, hogy az Unió polgárai az egész EU-ban vállalhatnak munkát - várhatóan nem mûködik teljes autokratizmus.
Az EU konzultációs lehetõségeket bõvíteni fogják, de a belépni szándékozó egyetlen országnak sem lesz lehetõsége a jogi együttmûködésre, és az EU nem vonja be a majdani tagállamot az elõkészületekbe.
A Mac Sharry által bevezetett közös agrárpolitika (CAP), amely ártámogatás helyett a termelés jövedelem garanciáját biztosítja, része az EU termelés-visszafogási politikájának. Tudomásul kell venni, hogy ennek a politikának Magyarországra is ki kell terjednie. Az EU a jövõben tanácsadókat küld majd annak felmérésére, hogy a magyar agrárpolitika megfelel-e a CAP követelményeinek.