"OLVASTA?"

Biodízel, kis hibával

A repceolaj mint ígéretes környezetbarát, utántermeszthetõ nyersanyag újabban egyre több bírálatot kap Németországban. A Német Környezetvédelmi Hivatal (UBA) véleménye szerint a repcemetilészter a szabaddá váló kéjgáz miatt nem csökkenti az üvegházhatást. (Kéjgáz a színtelen, édeskés ízû dinitrogénoxid /N2O/ régi elnevezése. Szerk.) A környezeti elõnyök és hátrányok közötti egyensúly ismeretében mégis egyértelmûen elsõbbséget kell adni az ásványi energiahordozókkal szemben az utántermeszthetõ nyersanyagoknak. A német autógyártó cégek közül több típus is üzemeltethetõ biodízellel. Így a Golf Ecomatic új típusa dízelolajjal és biodízel repcemetilészterrel hajtható, mindkét anyag egymással is keverhetõ. (Mber. Öst. Landw. 1994:8)

Biohajtóanyagok termelése

Az EU-országokban mind többen hangsúlyozzák a biohajtóanyag-termelés szorgalmazásának fontosságát. A következõ érveket szokták említeni: 1./ A jelenlegi agrárpiaci problémák megoldásában a biohajtóanyag-termelés sokkal jobb megoldás, mint az ugaroltatás; 2./ rövid távon a hajtóanyagok és általában az energiahordozók elõtt az európai termelést jóval túlszárnyaló értékesítési piacok nyílnak; 3./ a támogatott agrárkivitel okozta kereskedelmi bonyodalmakat el lehet kerülni; 4./ az értékesítési piacok kiépítése jelentõs munkahelyteremtéssel jár együtt; 5./ a szükséges adómentesítést a nagyobb foglalkoztatottságból származó adóbevételekkel lehet ellensúlyozni; 6./ a hajtóanyagokat szolgáltató növények termelése a vidéki táj arculatának megtartásában segít. Abban az esetben, ha a biohajtóanyagok versenyképességéhez a jelenlegi gazdasági keretfeltételeket nem változtatják meg, akkor a biohajtóanyagok piaci rendjében a nyersanyag-termelõknek megfelelõ alapárat kell szavatolni. (Mber. Öst. Landw. 1994:8)

Gazdátlan földek

Németországban 1989-tõl 1993 végéig 15 ezer olyan 55 évnél idõsebb gazda hagyott fel a mezõgazdasági tevékenységgel, akik a termelés abbahagyásáért nyugdíjat kaptak, viszont utódok nélkül maradtak. A szerkezetátalakítási állami segítség nemcsak a nyugdíjazást önként vállaló gazdák nagy számát érintette, hanem a termelésbõl kivont területek nagyságát is. A szükségessé váló szerkezetátalakításra a német állam összesen 457 millió DM-et fordított. (Top Agrar 1994:10)

Talajok "fekete listája"

Németország hesseni tartományi minisztériuma a nehézfémekkel szennyezett talajokról "fekete listát" állíttatott össze. Mielõtt tehát valaki a jobbára nehézfémekkel súlyosan terhelt szennyvíziszapot a földjére akarja szórni, elõbb a listát tanulmányoznia kell. A listán szereplõ területek szennyezettségét tilos a szennyvíziszap kijuttatásával tovább fokozni. Könnyen elképzelhetõ, hogy az elõírások szigorodásával az erõsen szennyezett területeken termelési korlátozásokat fognak életbe léptetni, esetleg az onnan származó termékek majd forgalmazási tilalom alá esnek. (Top Agrar 1994:10)

Német ökogazdaságok

Az EU-országokban szinte mindenütt gondot okoz a mezõgazdasági túltermelés. Felvetõdik a kérdés, vajon az ökológiai gazdálkodással termelt árukból is túltermelés van-e. Németország nyugati felében összesen 107 gazdaság állt át az ökológiai termelésre, ezekben 40%-kal kevesebb gabonát, olajnövényt és hüvelyest termeltek, de még a marhahús-termelésben is (8%-os) visszaesés volt. Az élelmiszer-termelés egész mennyisége összesen 31%-kal esett vissza az ökogazdaságokban. A csökkenést némileg ellensúlyozta az a tény, hogy a növényi termékeket magasabb áron lehetett értékesíteni, valamint a gazdák az ún. külterjesítési pótlékban is részesültek. A jövedelemveszteségek egyedül a baromfi- és sertéstartásra szakosodó ökogazdálkodókat sújtották. (Meg kell viszont jegyezni, hogy a termésátlagok csökkenése fõleg az átállás éveiben számottevõ. 3-4 esztendõ eltelte után a termelési szint - a tapasztalatok szerint - szakszerû gazdálkodással ismét emelhetõ. Szerk.) (Top Agrar 1994:9)

Lassú magánosítás

Németország keleti tartományaiban az egykori állami tulajdonban lévõ gazdaságok magánosítása igen vontatottan megy végbe, s a gazdaságok túlnyomó része a magánosítás elõtt áll. Ez összesen 140 ezer ha földterületet érint. A kártalanítási törvény alapján az elõnyösnek ígérkezõ földszerzésekben csak azok az érdekeltek részesülhetnek, akik 1996. október 1-ig már megkaptak egy hosszú lejáratú bérleti szerzõdést. A szabályozás a helybelieket és az idõs tulajdonosokat kedvezõtlenül érinti, mert sokuknak nincs módjában bérleti szerzõdést megkötni. (Top Agrar 1994:9)

Élelmiszerek minõsége

A német élelmiszerek hírnevüknél jóval értékesebbek. A nyersen fogyasztott, tehát csak mosásban részesített gyümölcs- és zöldségfélék az értékes beltartalmi anyagokban (ásványi sókban, vitaminokban) jóval gazdagabbak, mint az erõsen feldolgozott termékek. A káros anyagok közül növényvédõszer-maradékokat a nyers termékekben alig lehetett kimutatni, viszont a nitráttartalom a feldolgozott árukban volt jóval kevesebb. A burgonya pelyhesítõ feldolgozása során az ásványi anyagok mennyisége kereken 20%-kal csökkent. (Mber. Öst. Landw. 1994:8)

EU9501